Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 13. - 1. Az Ipargazdaságtan tankönyv vitája Opponensek: Berei Andor tanszékvezető egyetemi tanár, László Imre tanszékvezető egyetemi tanár, Ollé Lajos tanszékvezető egyetemi docens - 2. Az Egyetem szervezeti és működési szabályzatának tervezete. Előadó: Csanádi György tanszékvezető docens

-92'S sze funkcionálása keretében helyezzék el, figyelmet fordítva az általános gazdasági összefüggésekre, arra, hogy az ipari tevékenységet szocialista termelési viszonyok egész rendszerével összefüggésben vizsgálják. A tananyagban megnyilvánul az a törekvés, - noha eléggé eltérő módon az egyes fejezetekben -, hogy a szerzők feltárják az ipar területén a gazdasági célok ás a gazdasági cselekvés objektiv alapjait. A tananyag szerzőinek érdeme, hogy az uj tananyagban,annak szerkezeteben bizonyos változtatásokat eszközöltek az előző évek tananyagához képest. Ha visszagondolunk arra az útra, amelyet az egyetemi tanayagok irása során megtettünk, azt tapasztalhatjuk, hogy a szocialista gazdálkodás objektív és szubjektív tényezőit időnként meglehetős egyoldalúsággal tárgyaltuk; vagy túlbecsültük az objektiv tényezők szerepét és alábecsültük a szubjektív tényezőkét, vagy fordítva. Az ipargazdaságtan tananyagnak érdeme, hogy helyesen értelmezi e két tényező szerepét gazdálkodásunkban és ennek megfelelően tárgyalja. Az ipargazdaságtan tananyaga a gyakori módosítások és változtatások eredményeként egészében és részleteiben gazdagodott, fejlődött felépitáse és a kifejtés következetessége, a tárgyalási mód a korábbiaknál szerencsésebb ás módszertanilag is helyesebb. A tananya,; hiányosságai: Amikor a tananyag hiányosságaira utaló észrevételeket tesszük, mindenekelőtt célszerű röviden azzal foglalkozni, hogy milyen körülmények között kerdl sor a tananyagvitára. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a szocialista országokban és hazánkban is az utóbbi években a szocialista gazdaság funkcionálásának, irányításának, tervezésének problémái a közgazdaságtudományban ás a gyakorlati munkában az érdeKlődés homlokterében állanak. Ma többet tudunk ezekről, mint évekkel ezelőtt, AZ ezzel kapcsolatos korábbi álláspontok változáson mentek kszasxia és mennek keresztül ás ennek során az alkalmazott elveket átértékelik és a követett gyakorlat kritikai megváltoztatására kerül sor. Bizonyos lezártnak vélt tézisek felülvizsgálatra szorulnak. Bbből számunkra az következik, hogy az ipargazdaságtan tananyagával kapcsolatos refelxióink csoportosítása tekintetében legalábbis két irányban kell haladnunk: 1. Természetesen a közgazdasági szemléletmód társadalmi méretű megváltoztatását figyelembe kell vennünk. Nyilvánvaló azonban, hogy helytelen lenne a Központi Bizottságnak a gazdasági mechanizmus reformjánál kapcsolatos irányelveihez igazodó mércével mérni, a szerzői kollektíva munkáját.