Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 13. - 1. Az Ipargazdaságtan tankönyv vitája Opponensek: Berei Andor tanszékvezető egyetemi tanár, László Imre tanszékvezető egyetemi tanár, Ollé Lajos tanszékvezető egyetemi docens - 2. Az Egyetem szervezeti és működési szabályzatának tervezete. Előadó: Csanádi György tanszékvezető docens

-8László Imre opponens: Tisztelt Egyetemi Tanácsülés ! Elöljáróban azt szeretném bejelenteni, hogy a Népgazdaság Tervezése Tanszék munkatársai fejezetenként észrevételezték a tankönyvet és ezek alapján magam is részletesen áttanulmányoztam az egész tankönyvet. így alakult ki az a kép, amely a Tanszék álláspontját tükrözi. Sok részlet ismertetésének elkerülése végett és azért, hogy bizonyos mértékig az Ipargazdaságtan Tanszéknek a vitán meglepetést ne szerezzünk, ugy gondoltam, célszerű lesz, ha a Tanszék vezetőjét, a dékán az elmondandókról előzetesen részletesen tájékoztatom. Ez megtörtént, ennek eredménye az is, hogy számtalan részletet," ami birálat formájában elhangzott, itt nem fogok ismertetni, mert ezeket közvetlenül Jilcsek elvtárs tudomására hoztam. A marxista köz

yazdasagtudomány aeretében a szocialista gazdálkodás szükségleteiből különböző gazdasági diszciplinák nőttek ki. A tudományos kutatás eredményeképpen az egyetemi oktatásban alkalmazott tárgyak közül az idők folyamán egyes területek önállósultak. Ennek a fejlődésnek egyik beszédes példája az un. ágazati gazdaságtanok kialakulása. Miután kialakultak és az egyetemi oktatómunka szerves részét kezdték képezni, abba a helyzetbe kerültek, hogy igazolniok kellett saját létüké^: indokolt-e, szükséges-e es mivel magyarázható önállóságuk ? Ezzel a kérdésfelvetéssel megkezdődött a vita az ágazati gazdaságtanok tárgyáról, módszereiről, viszonyáról más tárgyakhoz: főként a politikai gazdaságtanhoz, a népgazdasági tervezéshez és a konkrét vállalati gazdálkodással foglalkozó diszciplínákhoz. Ilyen vita zajlott le nálunk 1961. áprilisában. Ezek a viták nagymértékben tisztázták az ágazati gazdaságtanok helyét, szerepét és hozzájárultak az ipargazdaságtannak, mint önálló tudományos diszciplínának a fejlődéséhez. Az Egyetem Ipargazdaságtan Tanszéke próbálkozásokkal, nehézségekkel tarkitott utat tett meg, amíg a kezdeti "Iparpolitika" c. studiumtói a szovjet tananyagok átvételén, majd körülményeink hoz való adaptálásán keresztül eljutott e tankönyv megírásához, amelyben a diszciplina sajátlagos felfogása, a szokásostól eltérő szerkezeti megoldás és tartalom jut kifejezésre. Véleményünk szerint az Ipargazdaságtan tankönyv megjelent I. kötete, valamint jegyzként forgalomban lévő II. kötete figye1emreméltó kezdeményezés. A továbbiakban a tananyaggal kapcsolatos véleményünket három vonatkozásban fejten ki: a tananyag tartalma, módszertana és szerkezete. Iliben jelölhetők meg a tananyag pozitivumai ? mindenekelőtt abban, hogy a tananyag egészén végigvonul az a törekvés, hogy az iparnak, mint a társadalmi munkamegosztás e nagyon lényeges területének a tárgyalását a népgazdaság egé-