Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 13. - 1. Az Ipargazdaságtan tankönyv vitája Opponensek: Berei Andor tanszékvezető egyetemi tanár, László Imre tanszékvezető egyetemi tanár, Ollé Lajos tanszékvezető egyetemi docens - 2. Az Egyetem szervezeti és működési szabályzatának tervezete. Előadó: Csanádi György tanszékvezető docens

-6­O /I és nem azonosak ezek a fogalmak. A fejlődésnek érvényesülhet arányosság,a termelés ás a kielégített szükségletek egyensúlya, de ugyanakkor ez érvényesülhet egy alsórendű arányosság alap­ján is, ti, amikor a Szovjetunióban nem vették idejében észre, hogy a vaskohászat jelentősége visszaszorul ás a vegyipar előretör és ennek megfelelően alakították a terveket, terv­szerűséget, arányokat, akkor ez már csökkentette a hatékony­ságot. Az is nyilvánvaló, hogy a hatékonyság azért vált fon­tossá, mert vele kapcsolatos az intenziv iparfejlesztés prob­lémája. A tankönyvben erről nincs Szó. Az állóalapok, forgó­alapok, munkaerőforrások intenziv felhasználása alapkérdés. Ezzel szorosan összefügg az is, hogy a régi állóalapokat idő­ben pótolják ujakkal. Ez fel sincs vetve. Nem véletlen, hogy az alapigényesség, munkaigényesség problémája is csak elvétve merül fel e^yes fejezetekben, noha alapvető kategóriák, éppen a hatékonyság és intenziv iparfejlesztés szempontjából. Nem tartanám helyesnek, ha a tankönyv átdolgozott formájában külön fejezetet szentelne az intenziv iparfejlesztésnek és hatékonyságnak. A következő probléma az A. és B. szektor tárgyalási módja: rendkivül vázlatos, nagyon sok helyen szerepel ez a probléma ás a mondanivaló arra szorítkozik, hogy az A-nak gyorsabban kell nőnie, mint a B-nek, minden körülmények között. Egyrészt nem helyes, hogy az I. és II. osztályra vonatkozó dolgokat egyszerűen, mechanikusan átvesszük és tartalmilag sem helyes a kérdés ilyen felállítása ma. Az I- és II. osztály arányai,és ez nagyrészt áll az A, és B. szekürra is - függ az ujratermelét feltételeitől. Nyilvánvaló, hogy amennyiben a felhalmozás rá­tája nő, akkor az A. szektor arányai is kell ho^y nőjenek az egész termelésen belül és függ másodszor az álloalap-igényes­segtől és anyagigényességtől. Gyakorlatilag ma nem az a prob­léma, hogy az A. mindig előzze meg a B-t, hanem hogy hogyan közelitsük a kettőt. A kérdés felvetése teljesen hiányzik, pedi£ ez már 1964-65-ben is probléma volt. Erre különféle választ lehet adni, erről varrnak viták, de a problémát fel kell vetni és hogy ko'zeliteni kell a kettőt, ez nem vitás. A magyar ipar nemzetközi kapcsolatai, helye a nemzetközi munka­megosztásban sok helyen utalásszerűén, közhelyként szerepel. Itt radikális változtatásra lenne szükség. Helyes volna a magyar iparnak a nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt helyé­ről és az ipari együttműködés konkrét hatásáról a magyar ipar­ra külön fejezetet szentelni. Ki lehetne küszöbölni olyan helytelen megállapításokat, hogy a nemzetközi együttműködés a szocialista országok külkereskedel­mében realizálódik. Ez nyilván elirás, vagy olyan megállapítás, hogy a tervszerű arányos fejlődés törvénye az egész szocia­lista világgazdaság tervszerű arányos szerkezetében jut kife­jezésre. A közhelyszerüség kiküszöbölésére, részletes elem­zésre volna szükség.

Next

/
Thumbnails
Contents