Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965
1965. július 12. - 1. Az Egyetem jelentése az 1964/65. tanévi munkáról - 2. Az MSZMP ideológiai irányelveinek feldolgozása az 1965/66. tanévben - 3. A felsőfokú közgazdasági szakiskolát végzettek tanulmányainak továbbfolytatása Egyetemünkön
vonatkozásúra tárunk ki, amelyek az 1964. évi tervteljesitési jelentésben ne/a szerepeltek. 1. Oktatóink tudományos munkája tekintetében e tanévben kétségtelenül a legkiemelkedőbb és a legtöbb erőfeszitést igénylő esemény az 1965 március 2>-31. között, hazánk felszabadulásának 2o. évfordulója alkalmából megrendezett tudpmanyps_ ülésszak volt. Tudományos ülésszakunk tanszékeink kutatómunkájának jelentős fejlődését tükrözte. A plenáris ülések ás az azt követő munkaértekezletek lehetőséget adtak tanszékeinknek arra, hogy beszámoljana k tudományos eredményeikről, megvitassá k azokat az adott" tudoTíanyág elméleti ás gyakorlati szakembereivel. Joggal állapithitjuk meg, hogy a plenáris üléseknek a munkaértekezletekkel való párositasa eredményesnek bizonyult. A munkaértekezletek olyan vitafórumnak bizonyultak, ahol a leglényegesebb kérdésekről élénk eszmecsere alakulhatott ki. Feltehető azonban, hogy az egyes szekciók megválasztása, illetve az előadások szekciókba sorolása nem volt minden esetben szerencsés. Különösen vonatkozik ez az u.n. Újratermelési szekcióra, ahol a témák egészen eltérő j.lloge nem biztosíthatta a szekció egységességét, a vita folyamatosságát. Másutt viszont, ahol egymáshoz szorosan kapcsolódó témák előadására került sor, talán helyesebb lett volna az előadások után összevont vita t tartani. Ezzel elkerülhető lett volna a vitakérdések ismétlődése is. Örvendetes az a tény, hogy gazdasági életünk különböző területein dolgozó szakemberek érdeklődéssel figyelték a vitát, aktiv részvételükkel emelték annak szinvonalat, elismerésükkel kifejezésre juttatták gazdasági életünk problémáit megoldani célzó kutatási eredmények iránti igényüket. Megállapítható, hogy tudományos ülésszakunk eredményességéhez jelentős mértékben járultak hozzá a vitában résztvevő külső szakemberek. A külső szakemberek érdeklődése viszont anaak köszönhető, hogy oktatóink többségének előadása hosszabb ide je tartó, je lentős, a gazd asági é_lp_t tány lege s problémait mo go Td ani Elv a tet t kutat~a s e r Jamahy ének közleset jelentette." Tény viszont, hogy az ülésszak iránt a belső érdeklődés korántsem volt kielágitő. Altalános tapasztalat, hogy oktatóink egy rétege gyéren látogatta az előadásokat és a vitákban is viszonylag kevesen vettek részt. Ennek csak másodlagos oka az, hogy az ülésszak szervezésében előfordultak fogyatékosságok, ezek inkább jelentettek hátrányt vendégeink megfelelő tájékoztatasaban. mint az Egyetemen belül. A fő ok .abban van, hogy egyes oktatóink nem érdeklődnek eléggé kollégáik eredményei iránt, nem érezték kötelességüknek az ülésszak közvetlen érdemi segitésének ügyét. Mindez nem változtat azon a tényen, hogy ah ülésszak látogatottsága a várakozást túlszárnyalta. A munkaértekezleteken való részvétel átlagosan 5o-So fő között mozgott. A jelenlévők
