Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965
1965. július 12. - 1. Az Egyetem jelentése az 1964/65. tanévi munkáról - 2. Az MSZMP ideológiai irányelveinek feldolgozása az 1965/66. tanévben - 3. A felsőfokú közgazdasági szakiskolát végzettek tanulmányainak továbbfolytatása Egyetemünkön
-3115-2o aktivan rásztvett a vitákban. Ezt a fontabb onlitott hiányosságok ellenére kielégitőnok tarthatjuk. A külföldiek szereplése a vitákon csak részoen volt protokolláris jellegű, hozzászólásukkal többen hozzájárulták az érdemi tárgyaláshoz. Bebizonyosodott azonban az is, hogy a tolmácsok kiváló nyelvtudása ás lelkesedése sem bizonyult mindig elegendőnek - többnyire nehézséget támasztott a szakt árgy ismeretének hiánya. Ezért a jövőre vonatkozólag jó volna "a plenáris üléseket közvetitőborendozéssel felszerelt teremben tartani ás lehetőséget teremteni orra és elvárni azt, hogy a tolmácsok előzetesen alaposabban tájékozódjanak a vita anyagáról. Az első plenáris ülésen elhangzott előadásokat: Berend T. Iván A gazdaságpolitika fejlődése Magyarországon a szocializmus alapjának megteremtése idején, Wilcsek Jenő A tervszerű irányitas és a vállalati önállóság kérdései az ipar átszervezése után, továbbá Radó Sándor Az ip..rtclepitás átalakulásának 2o éve Magyarországon c. előadásait a szekciók munkaértekezleten megvitatták. Nem vettünk tervbe vitát a tudományos ülésszak zaró plenáris ülésén Timár Mátyás pénzügyminiszter által tartott Magyarország pénzügyeinek két évtizede c. előadásról, uiint az első napi, ugy a záró plenáris ülésen is nagyszámú hallgatóság v-olt jelen. Az. előadás kronologikus rendben vázolta a 2o év pénzügyeinek fejlődését, ami - az idő korlátozottsága miatt is - nogiiehezitctto jelcnle :i problémáink történelmi gyökereinek részletes ebb elemzését. 2. A Gazdaságtör téneti sze kci ó egyrészt - az Újratermelési szekcióval közösen - megtárgyalta Berend T. Ivánnak a plenáris ülésen elhangzott értékes főreferátumát, másrészt további előadásokat hallgatott és vitatott meg. Az előadások egy része konkrét levéltári kutatásokra, nagytömegű forrásanyag feltárásába támaszkodott. Ez adott alapot számos uj elvi megállapításra. A törtánetkutatasban első izben került sor hazánkban a felszabadulás utáni korszak átfogó, áttekintő vizsgálatára. Különösen jelentős, hogy mig az eddigiekben főként az 1945-1948 közötti periódus tényszerű kutatása terén szülöttek csak figyelmet érdemlő eredmények, addig ülésszakunk nem csak ehhez a korszakhoz szolgáltatott néhány értékes adalékot - főként a népi demokratikus átalakulás néhány közös, nemzetközi vonásának kiemelésével /Ránki György előadása/, a demokratikus hagyományok hiányainak és a népi demokratikus átalakulas forradalmi gyorsasággal meginduló kibontakozása dialektikus egységének tárgyalása révén; de úgyszólván úttörő szerepet játszott a népi demokratikus forr-dalim második, 1943-as történeti fordulatot követő gazdaságpolitikai-politikai torzulások problémájának többoldalú elemzésével, amely e fordulat gazdaságpolitikai-ideológiai - a proletárdiktatúra értelmezésében bekövetkező változás /Zsilák András előadása/ - ás polltikii - a népfront ás szakszervezetek szerepének változott felfogása /Ságvári agnes
