Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1964. szeptember 28. - 1. Az Egyetem 1964/65. tanévi munkaterve. Előadó: dr. Pach Zs. Pál rektor - 2. A vizsgatapasztalatok értékelése. Előadó: dr. László Imre rektorhelyettes - 3. Egyéb. - a/ a felvételek eredményeiről. Előadó: dr. László Imre rektorhelyettes, - b/ a kihelyezett tagozatokról. Előadó: dr. László Imre rektorhelyettes - c/ a személyi változásokról. Előadó: dr. Kovács Károly, a Szem. Csop. vezetője - a/ a felvételek eredményeiről, - b/ a kihelyezett tagozatokról, - c/ a személyi változásokról

- 5 tar kellően "biztosítani az érdekelt tanszékek között - valamint az Árpolitika^ árképzé

s tárgy vizsgaeredményei is /4,49/ ahol értesüléseink szerint - a vizsgáztató a hallgatók évközi jó tanulmányi fegyelmét azzal jutalmazza, hogy az egyébként terjedelmes tananyagon belül a vizsgáztatáskor bizonyos választási lehetőséget biztosit egyes fejezetek között. Általában jó eredménnyel zárultak az egész évfolyamon a speciálkollégiumo

k. amelyek felvételében a hallgatóknak továbbra is választási lehetőséget biztosit a tanterv. Megjegyezzük azonban, hogy olyan esetekben, amikor több szakkollégium felvétele, de csak egyik vizsgája volt kötelezően előirva, a hallgatók igyekeztek az átmenetileg még kisebb tananyag követelményeivel rendelkező tárgyból vizsgázni. Feltehetően a következő években amikor az Alternativ szakkollégiumok anyaga tovább fejlődik ilyen irányú differenciálódás nem lesz és a hallgatók érdeklő- "" dési köre kerülhet előtérbe. Az egész IV. évfolyam közös vizsgakötelezettségét jelentette egyébként továbbra is a Nemzetközi gazdasági és politikai kérdése

k c. tárgy, amelynek eredményei 3ól lehet követelményei tovább nőttek - általában jók. Ennek okát a tanszék részéről folyamatosan alkalmazott tananyagmódositáson túlmenően abban is kereshetjük, hogy ehhez a tanszékhez'.' - tartozó hallgatók általában szinvonalas munkát végeztek alternativ szemináriumi kötelezettségeik keretében. Bár a IV. évfolyamon kétségtelenül erősödött hallgatóink hivatástudata - s ez részben a gyakorlattal való kapcsolat némi növekedésének is eredménye - a teljesség kedvéért meg kell azonban emliteni, hogy az államvizsgák szaktárgyainak érdemjegyében szakmaaaercitet-ük ' nem minden esetben jelentkezett megfelelően. Bár erre vonatkozóan nincs teljes képünk

? egyes szaktanszékek véleménye szerint azonban az évközi munkahoz képest egyes hallgatók államvizsga szereplése csalódást okozott. Az I._évfolya

m tanulmányi munkájának elemzésénél igen szembetűnő a Po1itikai" gazdaságta

n tárgy alacsony átlaga /2,79/. Ezek a hallgatók az I. félévben nem vizsgáztak, munkájukat - heti két órás szemináriumi munka alapján - a szemináriumvezetők gyakorlati jeggyel értékelték. A gyakorlati jegy alapján adott I, félévi atlag 3,6o volt. Kétségtelen, hogy az I. félévben a szemináriumvezetőknek nehézségeik lehettek a viszonylag rövid idő utáni egyenkénti értékelésnél, ugy véljük azonban, értékelésük lehetett volna szigorúbb. Tény azonban az is, hogy az éwégi kollokvium a Kapitalizmus politikai gazdaságtanának teljes anyagát ölelte fel, ami annál is inkább szükségesnek látszott, mert ezen évfolyam a II. évfolyam Politikai gazdaságtana szigorlat keretében csak a szocializmus anyagából fo§ beszámolni.'Az I. évfolyam Politikai gazdaságtan eredményeknel a KISZ. VB. és egyéb szervek is főként az I, félév gyakorlati jegyek rendszerét hibáztatják. Az elmúlt évben is volt gyakorlati jegy anélkül azonban, hogy -•tudomásunk szerint - ilyen visszaesés tapasztalható lett volna. Elgondolkodtató egyébként a tárgy viszonylag jelentős számú elégtelen vizsgaeredménye, /127/, még olyan szakokon is, mint a tanári "A" szak, ahol a tárgy perspektivá- \ ban szaktárgyuk lesz a hallgatóknak, 14 főből 2 bukott.