Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1965. július 12. - 1. Az Egyetem jelentése az 1964/65. tanévi munkáról - 2. Az MSZMP ideológiai irányelveinek feldolgozása az 1965/66. tanévben - 3. A felsőfokú közgazdasági szakiskolát végzettek tanulmányainak továbbfolytatása Egyetemünkön

n ' ; fii! fi.: ai3a ü ¿>ao •£• / J ut J« • ^ - -"*: • ., rddeaílaei TfföA^f1 sc Mk " " "4 & ,ok t atá son keresztül •történő :novelás e.:yik fontos t „rülato az : előadások Inyujto tta leh ,t IségeTioaiasználasa volt. ~>c'

: A Tudományos ¿zoci Oizmus kötetében .fii. - többet foglalkoztak a faaizm'us országonkénti sajátosságaival^ a z*

1 fimtö^ a hazai nép.fröntmojagalöm problémá-- :iva'l-; a: Világgazdasági',isra^rotok cl 5 ad ás a in a rKGST keretében fol jelentkező nohé,zságo k ob j-ak t i v ,és szubjektivv fkaival,o a. szocia... , lizmus --olasz, útjával"" kapcsolfatos eI$Jtát.Uká.rdi.scickel, iatinL Amerika" vonatkozásában a /''Szövetség a haladásért/' programmal \.stb. Ilyen á.s haabfiló. tárnák tárgya 1 ás a

;

i hozzájárul a hallgatók ol_ (

T^mé_loti-pO

ínti;kai^ta>ztán^átásának e.ló's^gitágéhez. ..aa •. ° _ ., ' f , „ „..,.,

r r

v;-+ .iUlJüBOed Igen fontos szerepe van ö tokintatban a szeminári

umokká -J

1^ nevelési lehetőségek kihasználásáhik. A hallgatók IsT oktatok Közvetlenebb munkakapcsolata módot nyújt az egyéni foglalkozásra^ másrészt , a. szemináriumok jellegéből következően lofcetőség van az aktiv véleménycserére. A 'szemináriumokon meghonosodott . kiselőadások anyagának előzetes«megbeszélése alkalmat ad más kérdések megtárgyalására is. A Filozófiai, Gazdaságtörténeti ás Gazdaságföldrajzi proszemináriumok bevezetése bővitette azoknak a tanszemeknek a körét, amelyek az I, éves hallgatókkal eredményesebben tudnak egyénileg foglalkozni. A felsőbb évfolyamokon különösen fontos sz-rap hárult-ebből a szempontból á Tudományos Szocializmus és a Népgazdaság Tervezésű Tanszékre. Ezeknek a tanszékeknek tárgyuk j ~Hegéből következően nagy súllyal kellett foglal• kozniök olyan kérdésekkel /a nemzetközi munkásmozgalom kérdései, gazdasági életünk problémái/, amelyek tartósan a hallgatók érdeklődésének középpontjában álltak. Karonként és tanszékenként persze még különböző mértékben, de immár az agyatem oktatóinak túlnyomó többségéről elmondhatjuk, hogy a hallgatók politikai nevelését hivatása .szerves részének tekinti. A hallgatók oktatáson kívüli nevelésében az. 11 só évfolyamokon igen fontos- faladatot láttak el a 'nejve^lqtonar ojc. Körük - ebben a tanévben is bővült5 többségük immár n'fhany "éve nevelőtanár; szivesen és- növekvő -hozzáértés-gél végzi föladatát. Gyakran vezetnek politikai órákat, illetve nyujtanak

1; segitségot azok előkészítéséhez, vesznek részt a gondjukra bízott csoport értekezletéin, közösxmogmózáulásain. ¥ov51otanáraínk nagy részének sikerült-emberi közelségbe kerülni ök k- halig átokhoz. A. nevelőtanári munka gyengeségének mutatkozott viszont, hogy ncm

;tartottak megfelelő kapcsolatot a csoportban oktató más tanárokkal, pedig az Utóbbiak /pl. Politikai gazdaságtani szemináriumvezetők, nyelvtanárok/ nem egyszer még jobban ismerik i csoportokat, mint a nevelőtanárok. iüppen -zárt irányozta elő egyetemi munkatervünk olyan szervezeti formák kialakítását, amelyek - a nevelőmunka fellendítése érdekében - az egy-egy hallgatói csoportban okta

tó tanárok kollekt

íváj

ának kialakitásat ceTozzak" Az ATcaTános"Közgazdasági es zTTpTri Xíron a tanév folyamán az I. ás a II. • évfolyam minden