Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965
1965. július 12. - 1. Az Egyetem jelentése az 1964/65. tanévi munkáról - 2. Az MSZMP ideológiai irányelveinek feldolgozása az 1965/66. tanévben - 3. A felsőfokú közgazdasági szakiskolát végzettek tanulmányainak továbbfolytatása Egyetemünkön
-26csoportjának a helyzetét külön megvitatták ilyen keretben: a n;valőtanáron kivül a csoportos foglalkozásokat vezető tanárok ás a csoport KISZ- ás tanulmányi felelősének összehívásával. Ezek a megbeszélések alaposak és konkrétak voltak, általában feltárták az adott csoportok helyzatét, főbb problémáit és a további teendőket, sok esetban hallgatónkánti konkrétsággal. A megbeszálásekat az őszinte, kritikus ás önkritikus légkör jellemezte. Ezt a hasznosnak bizonyult kezdemány-zást tehát tovább kell folytatnunk és a Kereskedelmi Karon - ahol az a jelen tanévben még csak kát szemináriumi csoportot érintően valósult meg - ki kell terjesztenünk. A felsőbb évfolyamokon a nevelőmunka zöme a szak veze tőtanszékekre hárul, amelyek - főleg a Köziekadás Gazdaságtani, Mezőgazdaság Gazdaságtana ás az Ipargazdaságtan Tanszák - jelentős crőfeszitást tettek ebben az irányban. Felmerülhet az a gondolat, hogy a következő tanévben a felsőbb évfolyamokon is ajánljuk a szakvezető tanszáküknek az e f-.yes csoportok politikai-tanulmányi helyzetének olyan tipusu konkrét megvitatását, amilyet az alsóbb évfolyamokon a karok megvalósítottak. Mindez jelentős mártákben előrevihcti a hall gatói c sop orto knak valóság os ko llektívává ; f elsőd leges k oTTeTcTivav a " - aYIkulását. Az egyetemi munkaterv értelmében számos tanszék foglalkozott /tanszáki vagy kibővitett pártcsoportártekjzlaten/ az oktatáson keresztül történő nevelés kérdéseivel; az Egyetemi Tanács ás a Pártbizot ts ág már oml itot t együttes ülése pedig hosszabb Ida re" kijalöl't'e az oktatás r even es azon kívuT megvalósuló ncvelőmunka fejlesztésének teendőit. Szak megoldására a következő években kedvezőbb feltételeket nyújt az uj tsnterv bev azét is áiiek előrehaladása, az intenzivebb oktatási módszerek /szakszemináriumok stb./ növekvő mértékű alkalmazása, mert erősiti azokat a műnk .'kapcsol ltokat, amelyek a tudatos nuvalőhatások kifejtésének legfőbb alapját képezik. 3. A jelen tanáv elején az Egyetem di ákotthonaiba n folyó munka összehangolására, a tapasztalatcsere "Fórumaként, elvi ás operativ irányítótestületként megalakult iz Egyetem Kollégiumi T aná csa, az oktatási rektorhelyettes elnökletével. üTdigi teveIcenysege hasznosnak mondható: előrelépést jelentett az egységesebb, de a sajátosságokat is figyelembe vevő kollégiumi vezetés felé. Egyetemünk hallgatóinak mintegy 43 lakik három kol1 ági tusiunkban. A kollégisták tanulmányi átlaga mindenütt meghaladja az egyetemi átlagot; az utóvizsgák szama alacsonyabb a megelőző évekhez képest. A kollégiumokban a fegyelmi helyzet kie1 ági tő; a felvételi követelmények következetes betartása jótékony \n érezteti hatásaT.' Orvende t cs a Veres Pálná utcai és Rudas László utcai kollégiumokban a legjobb hallgatók u.n. szakc80£0rtjainak működése, ill. a Makarenko utcai kollégium hallgatóinak azon törekvése, hogy szervezett formában segitsák elő a laggyen-