Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1964. december 21. - 1. Előterjesztés az esti és levelező oktatásról. Előadó: dr. László Imre oktatási rektorhelyettes - 2. A Nemzetközi ismeretek szak tanterve. Előadó: dr. Réczei László tanszékvezető egy. tanár - 3. Egyebek

-16Vajda Imre: A javaslat sokoldalú, az Egyetem dicséretére válik, hogy 3o előadás megtartására vállalkoznak, azonban ezt ®gy 3 napos ülésszakon lebonyolítani majdnem lehetetlen, írásba foglalt előadásokkal csak zártkörű tudományos ertekezletet lehet tartani, amikor minden meghívottnak időben átadjuk az anyagokat. Ez a mi ülésszakunkon nem képzelhető el, mert az hallgatók megjelenését is várjuk és technikai nehézségek is vannak. A téziseken kivül, amelyeket szintén szük körnek lehet rendelkezésére bocsátani, más anyagot nem tudunk adni és nem hiszi, hogy a tézisek alapján mód nyilik egyes előadások visszautasítására. A külföldi meghívottak kérdése: kételkedik abban, hogy az első nap táfgyköre, a magyar népi demokrácia fejlődése alkalmas arra, hogy ehhez külföldiek hozzászóljanak. A II-III. szekdió témaköre nem egységes, ezért javasolja, hogy a programban ne ezzel a fogalmazassal szerepeljen. A II. szekció két, egymástöl független témakört von ossza, még élesebben mutatkozik ez meg a III. szekciónál. Javasolja, hogy ne és-sel legyen összekapcsolva a két téma, hanem mondjuk meg, hogy két témáról van szó. Az időpont kérdése: nem látja megalapozottnak a májusi időpontot. Áprilisban kellene megtartani az ülésszakot, azért is, mert májusban a Közgazdasági Társaság is közgyűlést tart, nagyobb arányú külföldi részvétellel számolva. R é c z e i László: A felszabadulás 2o. évfordulója alkalmából rendezendő ülésszakot ünnepélyes, reprezentatív ülésszaknak képzelte el, amelyen az Egyetemnek meg kell mutatnia, hogy mit ért el a 2o év alatt. Szabó elvtárs szerint pedig munkaértekezletről van szó, igy felmerül a kérdés, hogy miben fog ez különbözni a többi üléssaaktól ? Elképzelése szerint, ha az Egyetem me§ akarja mutatni, hogy a tudományos munkában hova jutott, szükseges egy bevezető reprezentatív előadás, aa^iy 1, 2, vagy esetleg 3 előadást lehetne tartani. Az oktatók ambícióját is ki lehet elégíteni azzal, hogy az ülésszak után megjelentetünk egy évkönyvet, amelyhez minden oktató hozzájárulhat munkájával. B e r e n d T. Iván: Az előkészítés során is különböző koncepciók merültek fel. A javaslat alapkoncepciója véleménye szerint nem rossz. Az első nap programja kapcsolódik ahhoz az igényhez, amit Réczei elvtárs emiitett, a magyar gazdasági fejlődés 2o évét tárgyalná. A kérdés másik oldala, hogy nem lenne célszerű, ha az egesz tudományos ülésszakot ilyen felleggel tartanánk, mert a tudományos viták tömegének állnánk útját. Az ülésszak második részének munkakonferencia jellege lenne és ez nem helytelen. Az első nap programja az eredeti elképzelés szerint nem igy épüli volna fel, hanem egymáshoz kapcsolódó 4 előadás lett volna ugyanezen témakörben. A jelenlegi megoldás nem hidalja át azt a problémát, hogy 4 előadás vitája nem oldható meg egy ülésen. Osak szekcióülesekre terelhetjük a vitafórumot, ez esetben pedig szükségtelen az osztott előadási forma. Javasolja, hogy a plenáris napon a 4 témából 4 előadás legyen, nem osztott formában, hanem korreferátum formájában.