Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1964. december 21. - 1. Előterjesztés az esti és levelező oktatásról. Előadó: dr. László Imre oktatási rektorhelyettes - 2. A Nemzetközi ismeretek szak tanterve. Előadó: dr. Réczei László tanszékvezető egy. tanár - 3. Egyebek

-12tériumok, az alapkutatásokat pedig az Akadémiának kellene irányítani, ebben azonban egységes nezet nem alakult ki. Sokan foglalkoztak a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazá„ sával és kifejezésre jutott az a vélemény, hogy a gyakorlati alkalmazás nagyon lassan raös-ali a tudományos kntatasban elért eredményeket is, ami vonatkoztatható a technikai, természettudományi és társadalomtudományi kutatásokra egyaránt. Az irodalom és művészet káráéáe; Ezt a kérdést nemcsak azért hagytam a végére, mert ez tradicionális sorrend, hamem azért is, mert feltűnően kevés szó esett arról. Az a nagyon pozitív jelenség mutatkozott, hogy még a felszólaló irók és művészek isTnem irodalmi és művészeti kérdésekről beszéltek, hanem a közélet kérdéseiről. Megállapítást nyert, hogy a kispolgári nézetek leginkább az irodalomban nyertek kifejezést, nem véletlenszerűen, hanem egyes rétegek bizonytalanságát és elégedetlenségét tükrözve. Ilyen kispolgári nézetek elsősorban az irodalom ellenzéki funkciójára vonatkoznak, az "örök ellentétre" az iró és a politika között, amit Illyésnek a párizsi cikkeiben látunk kifejezésre jutni, a Váteszelméletet, hogy amikor baj van, a nemzet nem a politikusokhoz, hanem az Írókhoz fordul. Ennek az irányzatnak az apja Lukács György, aki azt a hangot üti meg, hogy az irodalom fő funkciója a személyi kultusz leleplezése es az ellene irányuló harc és hogy az egyetlen nagy iró ma Szolnyizsicin. A másik irány, amely felé Lukács utat tör, hogy az iró mindig partizán, mindig túltöri a párt ideológiai és politikai kereteit. Kispolgári nézet az irodalomban az egyén és a szocialista társadalom szembenállása, ami kapcsolódik ahhoz a nézethez, hogy a hatalom és az erkölcs között kibékíthetetlen ellentét van. A hatalom egyenlő az erőszakkal - mondják - és minden erőszak elitélendő, márpedig az erőszek erkölcstelen, tehát hatalom és erkölcs összeegyeztethetetlen. Ez kifejezésre jut Illyésnél, Német Lászlónál, sőt Benjámin egyes verseiben is. Veszélyes tünet az irodalomban, hogy a kispolgári környezet játsza a döntő szerepet majdnem az összes uj irodalmi alkotásban. A népiesek erényt csináltak abból, hogy a párt életét tükrözték, ujabb müveikben azonban majdnem kizárólag értelmiségi, kispolgári környezetet ábrázolnak. Munkás ós paraszt témájú irodalmi mü nagyon ritka. Ebből következik, hogy az irók nem tudnak eléggé választ adni a ténylegesen nagy tarsadalmi kérdésekre, amelyek nem szűkíthetők le az értelmiségre. A színházaknál veszélyes terület a nyugati polgári darabok kritikátlan elfogadása, nem mintha helytelen volna nyugati darabokat előadni, de a mennyiség átcsap minőségbe. A film területén fellendülés van, ugyanakkor mutatkozik egzisztencialista hatás is. A képzőművészetben mesterségbeli színvonal-