Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965
1964. december 21. - 1. Előterjesztés az esti és levelező oktatásról. Előadó: dr. László Imre oktatási rektorhelyettes - 2. A Nemzetközi ismeretek szak tanterve. Előadó: dr. Réczei László tanszékvezető egy. tanár - 3. Egyebek
-7mert ezeket meg akarjuk nyerni, hanem a hamis nézetek ellen kell harcolni. Ez a kérdés aránylag gyenge megvilágítást kapott az értekezleten, kegés hozzászólás volt ehhez. A gazdasági épités és a szocialista tudat formálásának kapcsolat a: Erről igen sok szó esett az értekezleten* ez volt az a kérdés, amelyet a legbővebben és legtöbben vitattak. Orbán elvtárs felszólalásában azt mutatta meg, hogy a gazdasági épités ügyét nem tudjuk megfelelően előrevinni, ha ezt a szocialista tudat formálásával, vagyis a feladatok tudatosításával nem támasztjuk alá. • S Friss elvtárs felszólalásában más oldalról mutatott rá arra, hogy U nem lehet eredményes a propaganda, ha azt nem támasztji_alá megfelelő gazdasági formák, ösztönzés megfelelő formái stb. Általában azt a következtetést lehet levonni, hogy a gazdasági épités ós a szocialista tudat formálása egységet alkot, - jó gazdasági mugka nincs tudatosság nélkül, másrészt a társadalom érdekeinek tudatosításához szükség van megfelelő munka- és termelési feltételekre. A legnagyobb vita az ösztönzés kérdésével kapcsolatban volt. A bevezető dokumentumban az szerepelt, hogy az anyagi ösztönzés igen széles megvilágítást nyer nálunk, ugyanakkor háttérbe szorul az erkölcsi ösztönzés és hogy ezen változtatni kell. Több hozzászóló hangoztatta, hogy az anyagi ösztönzés kérdései, bármennyire is szó volt eddig róluk, nem tekinthetők lezártaknak. Az anyagi ösztönzés uj formáit kell feltárni, hogy szoros összefüggésbe hozzuk a társadalmi, vállalati és egyéni érdekeket. Nagyobb súlyt kell helyezni az erkölcsi ösztönzésre is, hogy harcoljunk a szük individualista érdekek ellen. Erre azért is szükség van, mert sok szó esik erkölcsi kérdésekről, ezeket azonban nem szabad elszakil tani a társadalmi-gazdasági kérdésekről, mert enélkül azonos megvilágításba kerül a szocialista és a'polgári erkölcs és humanizmus. Sok szó esett a konferencián'és erről főleg a vidéki elvtársak beszéltek sokat, - a munkaerkölcsről, munkafegyelemről, a munka anyagi megbecsüléséről, elsősorban a fizikai munka megbecsüléséről. A helyzet ebben a vonatkozásban egyáltalán nem kielégitő, sőt sokszor rossznak mondható. Erdei Ferenc elvtárs odáig ment el, hogy azt »ondta - és ez valószinüleg túlzás - hogy a felszabadulás óta ezen a területen, a munka termelékenységének területén alig javult a helyzet. Erre Szirmai elvtárs megjegyezte, hogy megkétszereződött a munka termelékenysége 195o óta, tény azonban, hogy igen jelentős lemaradás van. Köztudomásu, hogy a munkatermelékenység nálunk általában kevésbé emelkedik, mint a többi szocialista országban. Tehát itt igen komoly kérdéssel állunk szemben. A további fejlődés ugrópontja, hogy részint ^ UeTf af lBi i intézkedésekkel, de ideológiai eszközökkel is változassunk a munka megbecsülésén, a munkaerkölcsöm és elérjük azt, hogy ezen a téren sokkal gyorsabb fejlődés induljon meg. Ugyanezen problémakörrel kapcsolatban felmerült a társadalmi tulajdon szerepének és védelmének tudatosítása, mint feladat és
