Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1964. december 21. - 1. Előterjesztés az esti és levelező oktatásról. Előadó: dr. László Imre oktatási rektorhelyettes - 2. A Nemzetközi ismeretek szak tanterve. Előadó: dr. Réczei László tanszékvezető egy. tanár - 3. Egyebek

megszilárdult, a Szovjetunióval és a többi szocialista országokkal való kapcsolat nagymértékben megerősödött stb. A szocializmus teljes felépítésének szakasza nem a liberalizálás szakasza, hanem arra kell törekedni, hogy nőjjön a politikai öntudat, a politikai aktivitás. Felmerült egy vitás kérdés: az egyéni szabadság növelésének kérdése. Egyes hozzászólásokban olyan nézet jutott kifejezésre, hogy akkor, amikor az államhatalom a szocialista országokban igen eros és központosított, több garancia kellene a személyi szabadság növelésére. Összefüggésbe hozták ezt a személyi kultusz kérdésével is, hogy a személyi szabadság intézményes növelése azért is szükséges, hogy garanciát nyújtson a személyi kultusszal szemben. Ezzel ellentétben a hozzászólók többsége, Szirmai elvtárs is azt mondta, hogy*a személyi kultusz nem terméke a rendszernek, összeegyeztethetetlen vele, tehát nem garanciákat kell kérni vele szemben, hanem fel kell lépni ellene, másrészt a személyi szabadság függvénye a közösség által kivivott szabadságnak, nem helyezkedhet szembe ezzel, tehát nem lehet olyan szemelyi szabadság, amely a közérdekkel szembefordul. Feltétlenül helyes következtetés azonban az, hogy szükség van a demokratizmustovábbi kiterjesztésére. Skükség van elsősorban arra, hogy széles rétegek az eddiginél aktívabban vegyenek részt a közügyekben, több tapasztalatot szerezzenek és részvételük egyre maradandóbb nyomokat is hagyjon. Szó volt a munkásosztály vezető szerepéről. Helytelen az az álláspont, mintha a munkásosztály vezető szerepe a szocializmus épitése közben elsorvadna. Hiszen a szocializmus teljes felépítése csak a munkásosztály vezetésével valósulhat meg. Ez nem jelenti azoknak a nézeteknek az elismerését, hogy a munkásosztály vezető szerepét mechanikusan, a származási elv alkalmazásával kell érvényesíteni, ez éppen a munkásosztály vezető szerepének alacsonyabb fokát jellemezte. A szocializmus teljes felépítése során mód nyílik arra, hogy más osztályokat, rétegeket teljes mértékben bevonjuk a szocializmus felépítésébe. Ez jelenti a munkás-paraszt szövetség megerősítését, jelenti azt is, hogy - és ez talán uj gondolat, Gosztonyi elvtárs vetette fel - az értelmiség esetében nem elég megelégedni azzal, hogy azt tüzzük ki célul, hogy lojális legyen a munkásosztállyal szemben, hanem minden társadalomban az értelmiség az illető társadalom világnézetének legfőbb hordozója, arra kell törekedni, hogy az értelmiség belátható időn belül zömében a munkásosztály világnézetének hordozója legyen. Mintán megnyertük a szövetségeseket, nem elég a barátságos magatartás, hanem ideológiai harcot kell folytatni, hogy ezzel meggyőzzük ezeket a nem munkás, nem proletár elemeket a szocializmus ügyéről. Figyelembe kell venni azonban, hogy ez a világnézeti harc csak"szolgálja a célt, ha a szocialista világnézet elfogadását nem^tekintjük a szövetségben való részvétel feltételének. Másrészt az ideológiai harcot ugy kell folytatni, hogy nem rétegek és emberek ellen harcolunk, akik hamis nézeteket vallanak,