Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965
1964. december 21. - 1. Előterjesztés az esti és levelező oktatásról. Előadó: dr. László Imre oktatási rektorhelyettes - 2. A Nemzetközi ismeretek szak tanterve. Előadó: dr. Réczei László tanszékvezető egy. tanár - 3. Egyebek
-5A kétfrontos harc kérdései az országon belü l: Az értekezleten is felmerült bizonyos mértékben, hogyha a nemzetközi munkásmozgalomban fő veszély a baloldaliság, akkor az az országon belül is. Általában az a vélemény bontakozott ki, hogy nálunk a kétfrontos harc továbbfolytatása a feladat. Egyrészt szembetaláljuk magunkat a szocializmus szektás felfogasával, ami megnyilvánul szektáriánus türelmetlenségben azok részéről, akik azt hirdetik, hogy az életszínvonal emelkedése szükségszerűen kispolgári életformához vezet, megnyilvánul abban, &°gy a jelenlegi feladatokat prózaiaknak tekintik, tehát bizonyos álforradalmiságban, hogy a demokratizmus kiterjesztése liberalizmus stb. Másrészt azonban az országon belül élénken mutatkozik a szocializmus kispolgári felfogása is. Jellemzi ezt a békülékenység a polgári, kispolgári ideológiával szemben, törekvés a mult maradványainak átmentésére, liberális megnyilvánulások, türelmesség minden nézettel szemben, eszmei éberség hiánya stb. Ezért az országon belül kétfrontos harcot kell folytatni, ez volt az uralkodó álláspont, sőt mondhatnánk, hogy egyhangú álláspont. Nem volna helyes kijelölni a két veszély közül a főveszélyt, minthogy ez a másik veszély elleni harc helytelen elhanyagolásával járna. A szocializmus teljes felépítésének kérdései, a szövetségi politika ideológiai kérdései Az értekezlet leszögezte, hogy a szocializmus teljes felépítése olyan társadalmi fejlődést jelent, amelyben megszilárdulnak a szocialista termelési viszonyok, ami azzal is jár, hogy a többi osztályok, rétegek elfogadják a munkásosztály vezető szerepét, hogy kialakul az egységes paraszti osztály, hogy az értelmiségben a szocialista gondolkodás uralkodóvá válik, hogy a városi kispolgárság rétegei is fokozatosan átváltanak a szocializmusra. Jelenti másrészt a termelőerők igen nagymértékű fejlődését is. A szocializmus teljes felépítése során erősödik a társadalom szocialista jellege, növekszik a munka szerepe és a társadalmi fegyelem is. Mindebből az következik, hogy a fejlődés nem a kapitalist^-éilafflir szabályozott piacgazdaság felé fog menni, hanem az állami tervezés, irányitás, szervezés javitása és erősitése felé. Itt nem volt egyhangú álláspont. Egyesek,például Bognár elvtárs, kifejtette, hogy nem lehet ilyen egyértelműen ezt állitani, mert a vállalati önállóság növelése egyike a legfontosabb feladatoknak. Más, hasonió felszólalásol hivatkoztak arrai hogy a két feladat, az allami irányitás megjavitása és a vállalati önállóság erősitése összeegyeztethető±±KK és összeegyeztendő feladat. Felmerült az a kérdés, hogy sokan olyasmit hangoztatnak, hogy a szocializmus teljes felépítése során az utolsó években, a VIII.^óta megvalósult az ellenforradalom egész sor követelménye. Ez elleifa legelesebben lépett fel Szirmai elvtárs, mondván, hogy az ellenforradalom a proletárdiktatúra ellen irányult, semlegességre törekedett, a Szovjetunióval való szakitásra. Ezzel szemben a proletárdiktatúra
