Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965
1965. július 12. - 1. Az Egyetem jelentése az 1964/65. tanévi munkáról - 2. Az MSZMP ideológiai irányelveinek feldolgozása az 1965/66. tanévben - 3. A felsőfokú közgazdasági szakiskolát végzettek tanulmányainak továbbfolytatása Egyetemünkön
o -17gazdaságtan Tanszak ugy látja, hogy a felsőbb évfolyamokon a szakmai érdeklődés fejlődése ellenére - a hallgatóknak kb. .egyharmadára még mindig a passzivitás jellemző: ezekről az államvizsgák igen kedvezőtlen képet mutatnak. Llig egyes szemináriumokon észlelt gyenge felkészülést sokan a párhuzamosan folyó matematikai /esotleg statisztikai/ gyakorlatoknak tulajdonították, találkozhattunk olyan esetekkel ie, amikor a matematikai gyakorlatot a hallgatók készülotlonségo miatt nem lehetett megtartani. Hasonló esetek az Ipargazdaságtan szemináriumokkal is előfordultak. A tapasztal :t szerint azonban a követelmények következetes érvényesítésével /igy pl. a félévvégi aláirások indokolt megtagadásával/ javulás érhető el /- amit remélhetőleg alá fognak támasztani a már emiitett. tanrendi ésszerűsítések ie /. Továbbra is következetesen törekednünk kell arra, hogy a helyenként korábban érvényesülő enyhe elbírálási módot kiküszöböljük, a követ elm ényeket fokoz atosan, d e hat á rozottan növ e ljü k , - anélkül,' iíÖgy~"oz"maxír TXITznust 1 jatTneAz TT*ős~YI. évYolyamon egészséges, egyben józan mérsékletü szelekciót kell megv :lósitani; ezzel gátat vetnünk annak, hogy a felsőbb tanulmányokra alkalmatlan hallgatók utóvizsgákkal és értéktelen elégségesekkel diplomát szerezzenek. A most záruló tanévben a karok szigorították az utóvizsga-engedélyek megadását, több hallgatót tanulmányi lazaságok miatt fegyelmi büntetésben részesítettek, ill. egyéni beszélgetésre hivtak be. Az 1. félévi vizsgák után összesen 42 hallgatót utasitottak évismétlésre, helyeselni lehet a Kereskedelmi Kar javaslatát: gyenge eredményű, bukott hallgatóknál gyakrabban kell élnünk az eltanácsolas lehetőségével, mivel az a tapasztalat, hogy az ismétlők többsége az ismétlés során egy-egy tárgyból ismét megbukott. Az utóbbi évek vizsgáinak általános tanulsága, hogy a felső évfolyamokon a vizs--aatlagok emelkedő tendenciát mutatnüF, nem egyszer lényegesei! felulmuljak az alsó evi oly aminkön eléri; eredményeket. Bz - alapvetően - szükségszerű és egészséges tendencia. Az I. ás részben a II. éves hallgatók még nem rendelkeznek kellő egyetemi tanulási tapasztalatokkal-módszerekkel és az egyetemi tanulmányokra nem alkalmas hallgatók kiszűrése is itt érvényesül a vizsgaátlagokban. Hallgatóink a felsőbb évfolyamokon kerülnek közelebb tulajdonképpeni szakukhoz, okkor ismerik meg szaktárgyaikat, ill. a nyári szakmai gyakorlatok révén azoknak a gyakorlati munkában való fontosságát; következésképpen szaktárgyaikat a korábbinál nagyobb intenzitással és szorgalommal tanulják. Mégis figyelmet érdemel, hogy a III-IV. éven tanitott szaktárgyakból nem ritkán olyan hallgatók is jó eredményt érnek el, akik az alsó évűken az alapozó tárgyakból gyengén" szer .peltek. Meg kell vizsgálni: megfelelő arányban állnak-ű 2.z alapozó tárgyak és a felső éves szaktárgyak vizsgakövetelményei ? A követelmények fokozatos emelése természetesen csak akkor tekinthető reálisnak, ha azt a tanszékek munkájának megfelelő fejlődésé alapozza meg, - ideértve a .vizsgáztatási mo d-