Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965
1965. július 12. - 1. Az Egyetem jelentése az 1964/65. tanévi munkáról - 2. Az MSZMP ideológiai irányelveinek feldolgozása az 1965/66. tanévben - 3. A felsőfokú közgazdasági szakiskolát végzettek tanulmányainak továbbfolytatása Egyetemünkön
-18sz a r J; fojl odjését is. A vizsgakövetelményeket a tanszékek általában igyekeztek egységesen is reálisan megszabni, a hallgatók részéről lényegesebb panaszok csak a Számvitel, ^atumatika és Politikai Gazdaságtan Tanszék egy-két oktatójának vizsgáztatása ellen merültek fel. A szóvátett problémákat az érdekelt oktatókkal, ill. tanszékvezetőkkel monetközben megbeszéltük. - Fel kell figyelnünk azonban arra, hogy a vizsgáztatás terén ma már különféle törekvések, álláspontok léteznek is érvényesülnek a gyakorlatban, - ideértve"olyan kezdeményezésüket is, mint az Ipargazdaságtan Tanszék kis ér le to a , :test : !-rondszerü vizsgázt itásnak a hagyományos módszerrel való kombinálására, vagy a Gazdasagföldr jz Tanszék visszatérése az Írásbeli számonkérésre. Másreszt a vizsgákon, kivált az alsó évfolyamokon, eyŐtaljeeo.i éreztetik h tásukat pszichés momentumok is. Mindez indokolja, hogy a következő időszakban napirendre tűzzük a vizsgáztatási módszerek megvitatását, mint módszereink korszerűsítésének egyik fontos lánc szemét. A vita előkészítését a Tanárképző Bizottság feladatává lehetne tenni. Haeznoq kezdeményezés vo&t, hogy az 1963/64. tanévvégi vizsgatapasztalatokat az Egyetemi Tanács e tanévi első ülésén megvitatta; ezt a gyakorlatot folytatni kall. A k jrok és egyes tanszékek a 2. félév eledén értékelték a hallgatók 1. félévi tanulmanyi munkáját, a félévi vizsga tapasztal.; tokát. áolyoselhető az Altalános Közgazdasági Kar ama javaslata, amely a fé lé vi és az előző tanév Jvvé^i yiz_g_gaiji aj k yü ttos évkö_zbeni**mégvit Ifá sára vlbnatkozík.'X'vitak "tanulságai a követk"bzŐ"Tv"vegi~ vizsgáFon gyümölc söz t e thetők. 6. Hallgatóink eléggé széles rétegei részéről el eve n és e g y e_é_ge_s_ i g é n y mutatkozik a kor szerű oktatás , az uj ismeretanyag ok, ^ i sziavon-; las eb b egy a t~Tiai liioH~s zer e k iránt'. TízzaT az i genny el, törekvéssé! az egyetemi* vezetés teljesén"egyetért, és helyesli, hogy egyetemi lapunk, a Közgazdász, teret ad az idevonatkozó hozzászólásoknak, vitairásoknak. Természetesnek tartjuk ugyanakkor, hogy hallgatóink helyes irányú sürgetése gyakran nem mentes túlzásoktól vagy helytelen nézetektől. Ilyen helytelen nézet pl,, amikor egyes hallgatók felvetik: ahhoz, hogy a közgazdászok bánni tudjanak az emberekkel, nem elegendő a marxizmus ismerete, hanem szükség van szociológiai, lélektani tudásra is. Valóban szükség van ezekre az ismeretekre - uj tantervünk és az Egyetemi Tanács állásfoglalása értelmében a következő tanévben fokozott figyelmet fordítunk e tantárgyak kialakítás ara, fejlesztésére -, de num_ a marxizmus mellet t, hanem a nna k t alajá n, marxieta módszerekkel müveive azokat". - Az oktaTléi" módszerek korszerűsítésével 'kapcsolatban is felmerülnek túlzó hangok egyes hallgatók részéről. így pl. szükségtelennek tartják olyan tantárgyak előadásainak meghallgatását, amelyeket - úgymond - jegyzetből és tankönyvből is teljesen el tudnak sajátítani. Az .egyetemi vezetés helyesli a nagyobb önállóságra, egyéni elmélyedésre, a kötelező irodaimon tuli anyagok tanulmányozására irányuló igényt, -
