Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965
1965. január 11. - 1. A tanárképzés rendszere és szervezete Egyetemünkön. Előadó: dr. Berend T. Iván dékán
- 7 az előrehaladás felnőtt oktatásunkban. A d élelőtti tagozathoz h'aso'nló követelmények támasztása, tananyagaik színvon al ának emelkedő se, egyes tárgyakból bevezetett" szemináriumi rend s"z e r, a kötelező nyelvoktatás. mindinkább hozzáJorul az "egyenlő értékű diploma" biztosításához. Az előbbiek alapján felvetődik az a kérdés, hogy a jelenlegi tanulmányi rend biztositja-e az esti hallgatók"megfelelő képzését? Nyilvánvaló, ho;ry itt különbség teendő a lehetőségek és az egyes hallgatóknál elért tényleges eredmények között. Megállapíthatjuk," hogy a tanulmányi rend a délelőtti tagozatéra épült tantervekkel, a tárgyaknak évfolyamokra való felosztásával, a tantárgyak egymásraépülésével, a kötelező és fakultatív foglalkozásaival,"összefoglaló előadásaival, tankönyveivel, jegyzeteivel, vizsgarendjével, stb. magában hordja annak lehetőségét, hogy színvonalas képzést biztosítsunk. A tapasztalat azt mutatja., hogy aki megfelelően alkalmazkodik a tanulmányig r endhe z, él ő nyuj tott 'segíts égek kel , megfelelő alappal ^ és akaraterővel rendeTke zi üT, s l £m!: ahely e az előirt kedvezm énye ket ténylegesen biztosit,j a, színvonalas m unkát végezhet. A finulmányi rend helyességet esT célszerűségét csak ily mód'on lehet. lomérn TT Mis kérdés annak a vizsgálata, hogy a hallgatók zöme eleget tesz-e, vagy eleget tud-e'tenni a. tanulmányi rend által felállított követelményeknek. Megállapítható, hogy hallgatóink egy részénél az alábbi okok miatt ezen a teren még komoly lemaradás van: - a megfelelő alapképzettség hiánya, s ennek következtében a felveteli vizsgákon elért alacsony szinvonal, - a foglalkozásokat sok esetben nem látogatják megfelelően, noha ez komoly segítséget jelentene a tanuláshoz, - a tanulás folyamatosságának hiánya, amely a vizsgák előtti rohamtanuláshoz vezet, - a hallgatók egy része nem méri fel az 5 éves tanulás vállalásával járó nehézségeket, - a munkahelyek közömbössége, - olyan mértékű igénybevétel a munkahelyeken, melynek következtében kevés erő jut a tanulásra, - családi- lakás és .egyéb szociális okok, - a megnövelt tanulmányi szabadsággal való visszaélés /előfordul, hogy csak a nagyobb szabadsag biztosítása céljából iratkoznak be az Egyetemre/ - a vizsgahalasztások ügyének olykor túlzott humanizmusból fakadó kezelése,
