Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1965. május 3. - 1. Egy tanári és docensi pályázatok elbírálása. Előadó: dr. Kovács Károly adjunktus, a Szem. Csop. vezetője - 2. A nappali, az esti és levelező tagozat operatív tanterve az 1965/66. tanévre. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 3. A szakmai /termelési / gyakorlatok helye oktatásunkban. Előadó: dr. Szanyi Jenő docens, a Kereskedelmi Kar dékánja - 4. Egyebek

Az üzemi gyakorlaton a hallgatók kötelesek munkanaplót vezet­ni és a tanszékek által megjelölt témákról kisebb terjedelmű tanul­mányt késziteni. A témákat a tanszékek közvetlenül a gyakorlat megkez­dése előtt adják ki hallgatóinknak. < Az üzemi gyakorlat idején hallgatóink - kivétel nélkül - ösz­töndijat kapnak, amelynek összegét korábbi rendeletek szabályozzák. Külön megvizsgálandónak tartjuk a vidéki gyakorlaton részt­vevők ösztöndijainak nagyságát, mert az ellátási feltételek itt ked­vezőtlenebbek és az ösztöndíj legfeljebb a minimális költségek fede­zésére elegendő, ennél nagyobb kiadásokat nem lesz lehetővé. Márpedig nem a hallgatótól függ, hogy a termelőszövetkezetben, illetve áliami gazdaságban mennyit számitanak fel lakásért és ellátásért. Véleményünk szerint helyes lenne, ha az egyetem fedezné a vidéki gyakorlaton lévő hallgatók ellátási költségeit, s ezen kivül minimális ösztöndíjat kap­nak. /s . A gyakorlat megszervezésének .időpont ja junius-julius, befeje­zésének legkésőbbi időpontja augusztus 10. A dolgozatok beadásának ha­tárideje szeptember 30. Javasoljuk, hogy a hallgatók üzemi gyakorlatának értékelése ne az ötjegyű rendszerben-történjék, hanem három fokozatú legyen, még­pedig: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg; Az értékelést a gyakorlatot vezető tanár a hallgatók leckekönyvébe bevezetik. Aki el nem fogadható dolgozatot készített, illetőleg gyakorlaton nem vett részt', az köteles az üzemi gyakorlatot a következő évben megismételni. Ebben az időben ösztöndíjban a hellgató nem részesülhet. c./ Tanulmányokat lezáró ter me lési gyakorla t. A záró termelési gyakorlat célja, hogy az egyetemi elméleti tanulmányokat lényegében befejező hallgatók megismerkedjenek a leendő munkaterület és a hozzákapcsolódó gazdasági ágazatok közgazdasági és szervezési kérdéseivel, másrészt az elméleti közgazdasági ismeretek gyakorlatba való átültetését megkiséreljék. Tehát itt kerülne sor annak kipróbálására, hogy a hallgatók az elméleti oktatás során szerzett is­mereteiket hogyan tudják a gyakorlatban alkotó módon alkalmazni. Erre leginkább abban a formában kínálkozik reális lehetőség, hogy » hallga­tók szakdolgozatuk elkészítése során egyetemi tanulmányaikat tudatosan felhasználva egy-egy általuk megismert gyakorlati területet vennének vizsgálat alá és azt behatóan elemeznék. Ehhez a munkához tanszékeink egyrészt a szakszemináriumokon, másrészt a záró gyakorlat folyamán ha­vonta sorra kerülő szakdolgozati szemináriu m keretében nyújtanának se­gitséget. Ez a forma látszik ésszerűnek és szakvezető tanszékeink szá­mára is kisebb feladatot jelent, mintha a hallgatókkal egyénenként kel­lene foglalkozni. E záró termelési gyakorlat fontos állomását képezné oktatási rendszerünknek és biztosítaná, hogy a kezdő közgazdász szak­ember rövid idő alatt teljesértéldl tervező-szervező-programozó gazda­sági munkát végezhessen. A záró termelési gyakorlat után - véleményünk *

Next

/
Thumbnails
Contents