Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965
1965. május 3. - 1. Egy tanári és docensi pályázatok elbírálása. Előadó: dr. Kovács Károly adjunktus, a Szem. Csop. vezetője - 2. A nappali, az esti és levelező tagozat operatív tanterve az 1965/66. tanévre. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 3. A szakmai /termelési / gyakorlatok helye oktatásunkban. Előadó: dr. Szanyi Jenő docens, a Kereskedelmi Kar dékánja - 4. Egyebek
szerint - a hallgatónak olyan alaposan kell ismernie a megfelelő szakterületet, hogy az ott felmerülő kérdések és problémák önálló megoldására is vállalkozhasson. Tisztázandó kérdésnek tartjuk a záró termelési gyakorlaton résztvevő egyetemi hallgatók vállalati státuszát, munkábaállitásuk időpontját. A rendelkezés szerint a szorgalmi időre előirt kötelezettség kielégítő teljesítése után hallgatóink leendő munkaterületükre teljes állá sba kerülnek. Ebben az esetben nem látjuk megfelelően biztosítottnak a záró termelési gyakorlat eredményes megszervezését. A vállalatok és intézmények a státuszukba kerülő egyetemi hallgatókat, nyilván főfoglalkozású munkaerőnek tekintik, következésképpen a munkakörnek megfelelő feladatok ellátását kívánják meg tőlük. így az üzemi gyakorlat általunk elképzelt programjának realizálása veszélj^be kerülhet, vagyis nem érjük el azt a célt, hogy hallgatóink a gyakorlatot is jól ismerjék, szakemberekké váljanak, Akik alkalmasak lesznek gazdasági folyamatok önálló elemzésére. A záró termelési gyakorlat javaslatunk szerint külön program alakján kerülne lebonyolításra. Ez a program feltételezi, hogy hallgatoink ne munkaköri besorolást kapjanak, hanem a rendelkezés eredeti célkitűzésének megfelelően ténylegesen gyakornoknak minősítsék őket. Ha gyakornoki beosztást kapnak, akkor megvalósítható az a célkitűzés, hogy szélesebb alapokon ismerkedhetnek meg nemcsak az adott vállalatmunkájával és szervezésével, hanem a hozzákapcsolódó gazdasági területek közgazdasági kérdéseivel is. A záró termelési gyakorlat programjának kialakítása jelenleg az adott körülményeket figyelembevéve, csak fővonalakban körvonalazható, közelebbről éppen a szakmai specialitások, ágazati érdekek, népgazdasági érdekek és ezek megfelelő figyelembevétele, összehangolása miatt részleteiben nem határozható meg. A program egyik alantétele, hogy magasszinvonalu irásos munkát követel meg hallgatóinktól, amelynek szakszerű felülbirálata képezi többek között a diploma megszerzésének feltételét. Ha terjedelmesebb irásos munkát; és színvonalas tanulmányt várunk el és "hallgatóink" állásban vannak, akkor viszont részükre feltétlenül biztosítani kell hosszabb tanulmányi szabadságot, melynek időtartama legalább egy hónap. Emellett a zárógyakorlat folyamán az egyetemi konzultációk, szakdolgozati szeminárium és időszerű gazdaságpolitikai kérdéseket tárgyaló kollégiumra munkaidejük egy részét szabaddá kell tenni. Ebben a kérdésben a vonatkozó rendelet világosan utal az egyetemi elfoglaltságra: a hallgatók "...elkészítik szakdolgozatukat, az államvizsgára készülnek fel és elekkel kapcsolatban a dékán által előirt konzultációkon, illetőleg előadásokon is kötelesek megjelenni." Ugyanakkor azonban az ezekkel kapcsolatos munkáidőkedvezményre a rendelkezésben, csak homályos utalást találunk: t ;A zárógyakorlat időtartama 6 hónap, amelybe az esetleges igazolt távollétből, legfeljebb 30 munkanap számítható be. t : Célszerűnek tartanánk, ha legalább olyan kedvezmények, illet-
