Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1965. május 3. - 1. Egy tanári és docensi pályázatok elbírálása. Előadó: dr. Kovács Károly adjunktus, a Szem. Csop. vezetője - 2. A nappali, az esti és levelező tagozat operatív tanterve az 1965/66. tanévre. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 3. A szakmai /termelési / gyakorlatok helye oktatásunkban. Előadó: dr. Szanyi Jenő docens, a Kereskedelmi Kar dékánja - 4. Egyebek

/ Egyéb problémák Minthogy az egyes szakok tanterv-táblái az I.-II. évfolyamon a perspektivikus tantervet, a felsőbb évfolyamokon pedig a reform elemeit tartalmazó módositott tantervet tükrözik, több tárgy oktatása a ténylegesn él hosszabb, illetve rövideb b­#nek tűnik /pl. Répg'azdasag tervezése, '~Sta.fisztilca, Gazdasági programozás/, sőt egyes szakokon az átmenet miatt egy-egy tárgy oktatása szünetel /pl. Jog/. A Művelődésügyi Minisztérium illetékeseinek tájékoztatása sze­rint a jövő tanévben sor kerül a "G" sza k, vagyis a kémia­áruismeret tanárképzés megindítására, részben az ELTE-vel együttműködve. Ennek kapcsán tettük közzé e szak - Tanárkép­ző Bizottságunk által megvitatott - távlati tantervét. A "C 1' szak I. évfolyama tantervével kapcsolatban megjegyezzük, hogy vitatott o Politikai aság ta n oktatása . Javaslatunk szerint ugyanis e tárgyat,' a TTE-hbz hasonlóan" az I. évfolyamra kon­centrálva, de az ottanihoz képest nagyobb óraszámban, szemi­náriummal együtt, összesen 12o órában kívánatos oktatni. A tanszék jelenlegi álláspontja viszont az, hogy a 12o órás keretet 4-. félévre elosztva, heti 2 órában kellene felhasz­nálni. Sz lényegében tehát az-itteni Politikai gazdaságtan oktatás felépítését jelentené. Megjegyezzük azonban; hogy ez esetben nem adódna lehetőség a 5 ,C" szak speciális Politikai gazdaságtan vonatkozásainak kidomborítására /pl. termelőerők fejlődése probléma tikája/, terhelésük is megnövekedne a II­évfolyamon, ahol pl. már Politikai gazdaságtan nélkül is 31, illetve 34- a heti óraszám, s egyébként sem célszerű a szemi­náriumok tartásától eltekinteni. Ugyancsak problematikus kérdés a Politikai gazdaságtan vizs­ga-lezarási ügye . A félévenkénti kollokvium helyett ugyanis a tanszék esetleges" Marxizmus államvizsgát javasol, ahol a Po­litikai gazdaságtan mellett Filozófia és Tudományos szocia­lizmus is számonkérésre kerülne. Mi ezzel kapcsolatban is az eredeti javaslat mellett foglalunk állást, megítélésünk sze­rint ugyanis a !'G U szaknál á szakoktatás célja és jellege miatt az államvizsga első lépcsőjeként jelentkező ideologiai tárgy inkább a Filozófia, mint a Politikai gazdaságtan kell legyen, összefoglaló ideológiai államvizsga tartását pedig nem tartanánk célszerűnek. ' A "C^ 1 szak bevezetése kapcsán egyébként megemlitjük, hogy mielőbb tisztázásra szorulnak a felvétellel kapcsolatos tennivalók. •k tanárképző "D" sza k perspektivikus tantervét szintén csa­tóljuk. Bar a szak" létével kapcsolatban - különösképpen a belkereskedelmi szakiskolák még mindig fennálló függő prob­lémái miatt - továbbra is több tisztázatlan kérdés van, a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes vezetőinek tájékozta­tása; valamint kérése alapján javosoljuk a szak fenntartását és I. évesek kis létszámban történő felvételét.

Next

/
Thumbnails
Contents