Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1964. május 25. - 1. A modern polgári elméletek oktatása és bírálata Egyetemünkön. Előadó: Berei Andor egy. tanár - 2. Az 1964/65. tanév operatív tanterve. Előadó: Bikics István
- 5 Mint már' ez az állásfoglalás is mutatja, a modern polgári közgazdászok zöme közvetlenül a 'szocialista rendszer elleni harc szolgálatában áll; a szocialista gazdaságot : ímereven centralizált" "az egyéni szabadsággal összeegyeztethetetlen", ma már "elavultnak tekinthető" rendszerként tüntetik fel. A modern polgári közgazdaságtan apologetilms joliegével szorosan " összefüggnek azok a gazdaságpolitikai intézkedések, amelyek alátámasztásara felhasználják ezeket az elméleteket. így 5I. az anticiklikus gazdaságpolitika, amely magába foglalja a mérsékelt inflációt és a hitélexpenziót, a monopoltőkés állam rendszab áljainak beépített stábilizátorkánt való feltüntetésé, a monopoltőke érdekeinek megfelelő állami beruházások előtérbe helyezése, az inproduktiv kiadások pozitiv gazdasági hatásának hirdetése, stb. 6. Szembeszállja azzal a felfogással, amely szerint a. modern polgári közgazdászok általában újszerű és haladó jellegű módszereket alkalmaznak, rá kell mutatni arra, ho y a modern polgári elméletek apologetikus jellege szoros kapcsolatban van kutatásuk több olyan módszertani sajátosságával, amelyek a, régebbi vulgáris iskolák tudománytalan hagyomán^ihoz csatlakoznak. A legtöbb modern polgári gazdasági elméletet is jellemzi; a./ a szubektivi zaus a Gazdasági elemzésekben. ^Igy a felhalmozás felha.sznalasanak aorrEo tényezőjét - ICeyiies nyomán - továbbra is a társadalmi-csoportok pszichológiájára /p.o. a fogyasztási ill, a megtakarítási "hajlam" alakulására, a tőkéseknek a konjuktura alakulasához fűződő szubjektív "várakozásaira"/ vezetik vissza; b./ a terrielés^ fogalmának elvon átkoz tatása, az oil^ag i javak e 1 őállitas'atoX r minden j"ovecTelmet ~biz"5b sTt*o""tevéTcenysegnek á . termelés "körébe "való sorolása,, a termelési tényezők "gazdasági alkotó erejének" hangsúlyozása, a gazdasági növekedésnek a tőkebefektetések kizárólagos hatására való visszavezetése; c./ az újratermelési folyamatnak-nem a termelés, hanem a. forgalmi s zfé ra, a keresleti oldal /p.o. a jövedelmek felhasználása/ oldal áról való megközelí tése; igy egyes polgári közgazdászok odáig "mennek"," Fogy ~a me'résXó'tet tekintik j övedeí emalkot ónak; d./ a statisztikai és matematikai módszerek olyan felhasználása, amely ab szo lu tiz álja, a .mennyiségi összefüggés eket y nem veszi figyelembe a minőségi" ceny ez őkerT, a* gazdasági noveTcedes tényezőit teljesen elvonatkoztatja a termelési viszonyoktól; e./ a•marginális kategóriák /határtermelékenység, határhaszon ? stb./ dönbo.szerepe a"gazdasági' számításokban, ami ellentét-" ben 'all azzal a ténnyel, hogy az újratermelés társadalmi feltételeit - egyes speciális területek kivételével - nem a határértékek, hanem a tömeges, átlagos mennyiségek fejezik ki. Minthogy a margiális növekmények az újratermelés során a legtöbbször nem azonos" feltételek mellett, hanem a termelőerők /technika, stb./ magasabb
