Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964

1964. január 20. - 1. Oktatási módszereink korszerűsítéséről. Előadó: dr. Berend T. Iván dékán - 2. Egyéb

-6 a jc.vcslatbon szereplő óraszámcsökkentéseket és azok't a reform-tan­terv boa érvényesítse. Az oktatási rektorhelyettes dolgozza ki a javas­latban návszerint nem emiitett 60 órás előadási keretet meghaladó tárgyak átlagos és arányos óraszámcsökkentésének tervezetét. Az óraszámok csökkentése által felszabadított időt, mint utaltunk rá, részben alternativ tantárgyak beiktatására hasznosíthat­juk. Alternativ tantárgyak bevezetése az első két évfolyamon nem lát­szik szükségesnek. /A javasolt óraszámcsökkentés ellenére azonban a kötelező óraszám az I. évfolyamon Változatlanul átlagosan 28-29, a II. évfolyamon 26 óra körül mozogna, részben a tantárgyi koncentráció, részben az alternativ szeminárium beiktatása következtében./ A felsőbb évfolyamokon, a szaktárgyak oktatásának kiegászitéso érdekében azonban az alternativ tárgyak sok előnyt Ígérnek, A fő szakmai kollégiumok mellett tehát 2-4 alternativ kollégiumot kellene szakonként meghirdet­ni, amelyek közül egyet-kettőt a hallgatók érdeklődési körüknek meg­felelően választhatnak. Hangsúlyozni kivánjuk, hogy ez nem a spocia- £ lista képzés szükségletét szolgálná, hanem a szaktárgyak oktatását mé­lyítené el, egészitená ki. Az alternativ kollégiumok körát három, el­térő jellegű csoportra tagolhatjuk: egyrészt a közgazdászképzésből ma részben hiányzó fun kcionáli s , tárgyakra. Ezek soráhan a beruházási politika, az anyaggazdáTklxfás, á munkaerőgazdálkodás, területi terve­zés és "telepités, árpolitika, munkaszociológia önálló meghirdetése látszik reálisnak, hiszen vagy egyes szakok számára máris oktatott tárgyakról van szó, vagy egyes oktatóink több éves kutatási munkája nyújt biztosítékot a 2-3 év múlva sorrakerülő előadáshoz. A másik csoportot az ágaz ati jellegű tárgyak képeznék, többek között a város­gazdálkodás, a közlekedési szak számára a szállítmányozás, városi közlekedés, a külkereskedelmi szak számára a jog, illetve nemzetközi pénzügyekből tervezett speciális kollégium, a mezőgazdaság üzemtana speciális kollégium, a szövetkezeti kereskedelem speciális kollégium. Végül az alternatív tárgyak harmadik csoportját a más szak ok szaktár­gyaina k felvétele képezhetné. Sz sok esetben szükeeges kiégészi10s"t a képezhet a. közgazdasági szakismeretek elmélyítéséhez. Ehhez azonban ^ feltétlenül szükséges, hogyha szakos hallgatóknak előadott tárgy vala­mely rövidített kivonatát oktassák, hanem lehetőleg az érdekelt szak számára kialakított változatot. Az alternativ tárgyak esetében tehát részben meglévő tan­anyagokról lenne szó, részben azonban uj tárgyak kialakítása is szük­séges. Hiba l^nno, ha csakis a jelenleg rendelkezésre álló anyagokra ápitenáníc, s nem hasznosítanánk e formát a képzés tartalmi elmélyí­tésére. Említést érdemel a felső éves alternativ tárgyak beiktatása ellen említett fő érv: kérdéses, hogy nem lenne-e célszerűbb az órakeretet mégis a fő szaktárgyak előadására felhasználni, hogy azt jobban elsajátítsák, semmint a nagyon is bizony­talan hallgatói érdeklődés után menni és kotes értékű alter­nativ kollégiumokat beiktatni. Ez az érvelés azonban nem állja meg a helyét, hiszen az előadások említett óraszám­csökkentése az ugyancsak jelzett előadás felfogás mellett nem gyengíti az előadások és általában az oktatás hatását,

Next

/
Thumbnails
Contents