Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1964. július 13. - 1. Doktorrá avatás - 2. Az Egyetem évi jelentése. Előadó: Pach Zsigmond Pál rektor - 3. Egyéb
-2oHallgatóink zöme azonban, bár politikailag jóindulatu ás bizonyos elméleti f'Glkászültsággol is rendelkezik, hijján van mélyebb politikai ás szakmai érdeklődésnek; passzivitás, a társadalmi munkától való huzódozás jellemzi okét. Gazdasági és társadalmi életünk jelenségeire ugyan gyakran élénken reagálnak, de elsősorban :: negativ mozzanatok ragadják meg figyelmüket. Egy részük jobb tanuló, de tanulmányi mgmkáját politikai perspektiva nélkül végzi, csupán egyéni érvényesülése eszközének tekinti. Többen vannak, különösen az alsóbb évfolyamokon, akik jószándákuak, igyekvőek, de politikailag meglehetősen tájékozatlanok ás elég gyenge képességűek. Egy viszonylag széles réteg csak éppen annyit dolgozik, amennyit az egyetemi élet közvetlenül rákényszerít; megelégszik az ösztöndíj eléréséhez éppen szükséges pontszámmal, a közösségi munkának nem tulajdonit jelentőséget. Végül vannak kimondottan rendbontó, kifejezetten cinikus, rondszeresen mulasztó elc-mek is. Utóbbiak, sajnos, az elmúlt tanévben - kivált a II. és részben a III. évfolyamon - hatást gyakoroltak a zömre is. Mindezt elsősorban az Ipari és az Általános Közgazdasági Kar állapítja meg; de c jellemzés nagyjában ás egészében érvényes a Kereskedelmi Kar hallgatóira is. 2. Természetesen hiba lenne ugy vélekednünk, hogy ez egészségtelen jelenségek felszámolása kizárólag egyetemi munkánkon múlik. Vitathatatlan azonban - ezt a kari jelentések és tanácsülések, a Pártbizottság és a Rektori Tanács ülésein folyt viták lényegileg egyértelműen állapították meg hogy elmúlt tanévi tevéke nységünk leggyöngébb pontját ncgvgjU5munkánkban kell megjelö lnünk." Persze otekintetben sem lehet sommásan általánosítani. Egyes különösen lelkes és aktiv oktatók - sorukból hadd említsük Bedő Gyula vagy Komjáti Zoltán elvtárs példáját -, valamint egyes k&slátszámu szakok vezető tanszékei /így a Közlekedés Gazdaságtana és az Agrárgazdaságtan Tanszék/ céltudatos és eredményes nevelőmunkát végeztek, nevelőtanáraink többsége azonban csupán az I. évfolyam első félévében fejt ki aktívabb tevékenységet, főként az egyetemi életbe való bevezetés kétségkívül fontos területén; utóbb azonban, kivált a II. évfolyamon a nevelőtanári munka egyre formálisabbá vált, nem érvényesült erkölcsi-politikai tartalma. Számos tanszékünknek - köztük szaktanszékeknek - nem volt megfelelő kapcsolata a hallgatókkal; ennek jele az is, hogy a végzős hallgatókról készült feljegyzések gyakran sablonosak vagy ellentmondásosak. A nevelőmunka terén a karoknak az illetékes párt-alapszervez^tekkel való együttműködése som volt kielégítő; e téren az Ipari Karon mutathatunk rá eredményekre. A nevelőtanárok és a KISZ kapcsolata nagyrészt hiányzott.
