Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964

1964. február 10. - 1. Az Egyetemen folyó matematikai oktatás helyzete. Előadó: Dr. Szép Jenő egy. tanár - 2. Egyéb

-5IV. A Bizottság véleménye szerint a marxista közgazdászok korszerű kiképzése az egyetemi oktatásban csak ugy lehetséges, ha a hallgatók a matematikai alapképzés után megismerkednek a matematikai módszerek közgazdasági alkalmazásainak módszereivel külön módszertani tárgy kereteiben, és látják ezeknek a módszereknek tényleges felhasználását a szaktárgyakban. Ez a gondolat már az elmúlt évben többször felvetődött az Egyetemi Tanács előtt és bár a viták során többször ugy tünt, hogy a Tanács tagjai ezzel az állásponttal egyetértenek, mégsem léptek életbe egyes olyan intézkedések, amelyeket már akkor javasoltok és amelyek éppen az emiitett nézet gyakorlati következtetéseinek levonását jelentették volna. Éppen ellenkezőleg, a viták ellenére megerősödtek olyan nézetek, amelyekkel bizottságunk nem ért egyet. így mindenekelőtt ugy gondoljuk, hogy a közgazdászképzés keretei között olyan tárgyak, mint: gazdasági optimumszámitások, raktározási és sorbanállási problémák, játékelmélet stb. nem kezelhetők a matematikai oktatás részeiként és helytelen az ilyen órák számának a matematikai órákkal való összegezése után arról beszélni, hogy ezeknek az óráknak együttes száma sok, hogy a közgazdászok tul sok matematikát tanulnak. Az emiitett studiumok - jóllehet matematikai apparátussal dolgoznak, kereteikben matematikai jellegű tárgyalásmód /definíciók, tételek közlése és bizonyítása/ érvényesül - valójában a közgazdaságtudomány ás a matematika határterületeit jelentő tudományos ismeretekkel foglalkoznak: arccal a közgazdasági valóság matematikai eszközökkel való megismerése felé fordulva,. Hasonló a helyzet itt, mint pl. az épitészmérnökök oktatásában a sztatikával. Jóllehet a sztatika teljesen matematikai jellegű tudomány,, mégsem vitatja senki sem, hogy a jövendő építészmérnök számára alapvető jelentőségű szaktárgy, hiszen éppen sztatikái ismereteitől függ majd, hogy az általa tervezett szer-kezetek nem omlanak-e össze, illetve elég gazdaságosak lesznek-e. Időszerűnek tartjuk ezért annak a tételnek az elfogadását, hogy a jövendő tervgasdász gazdasági terveinek stabilitása és a gazdaságossága is nagymértékben attól függ, mennyire képes elsajátítani az ilyen tervek készítésének egzakt módszereit, z Az előbbi hasonlatnál maradva: az épitésmérnök hallgató a sztatikái ismereteket külön tárgyban tanulja, mert ezen ismeretek eredmp.nyos kifejtésének megvan a maga sajátes logikája 6b menete, ügyanakkor az itt tanult módszertani jellegű anyagot a gyakorlatban alkalmazza, amikor építéstervezést és kivitelezést tanul.' Világos, hogy szaktárgyai támaszkodnak a metodikai tanulmányok anyagára. Hasonló követelménnyel kell fellépnünk a közgazdászok kiképzésénél is a szaktárgyak anyagával szemben. Ka azt akarjuk, hogy a gazdaságvezetés korszerű módszerei behatolhassanak a gyakorlati munkába, nem hiányozhatnak az ezzel kapcsolatos konkrét ismeretek a gazdasági szaktárgyak anyagaiból.