Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964

1964. március 23. - 1. Összefoglaló értékelés az Egyetemen folyó felsőoktatási reformról: az Egyetem tanterve. Előadó: Bikics István mb. oktatási rektorhelyettes - 2. Egyebek

-15< ltj Az oktatás minőségének emelése természetesen bizonyos feltételektől is függ és itt vannak mennyiségi, létszám-feltételek oktatói és hallgatói oldalon egyaránt, valamint egyéb tárgyi és személyi feltételek, pl. a segéderők számának növelése. Ebben a tekintetben az utóbbi ida^en sok lépés történt,, "természetesen nem Jaagyszámt* lesz^a rendelkezésünkre bocsátott létszám,elég sok probléma jfett ilyan kérdésekkel kapcsolatban. .Jk**-- & ' I Hangsúlyozni kai 1 hogy legalább olyan fontos az oktatói ruinSség a" feltetelek között, mint a létszám, A szakszemináriumi tkms csoportok számára készítendő külön tárgyak elsősorban nem oktatói létszámban jelentkeznek, hanem mozgósító célokat jelentenek, amelyeket saját magunknak kell ellátni és ilyen tárgyak kidolgozása legméltóbban juttatná kifejezésre az egyetemi oktató- ás tudományos munka kapcsolatát. Nézeteltérések természetesen maradtak, nem is volt várható, hogy ezek mo3t megszűnnek, azonban világos, hogy a mai ülés : , után,méginkább a minisztériumi megtárgyalás ás jóváhagyás •^u^eocu utárl

j -eJULanté-ketí ellenére is egységes erővel kell végrehajtani a tantervet. A Minisztériumhoz intézendő felterjesztésben jelezni fogjuk azokat a pontokat, amelyekben nézeteltérések vannak. A vita során gyenge pontok néven emlitettük a terv-matematika és a külkereskedelmi szak tantervét. Más-más természetesen a helyzet. Szép elvtársnak nem azt vetjük szemére, hogy a tervmatematika szak még kialakulatlan, mert hibák történtek ezzel kapcsolatban, - legfeljebb egy lehetőséget lehetett volna jobban kihasználni: az Egyetemi Tanács által a matematikára vonatkozólag tárgyalt anyagot ebből a szempontból is jobban ki lehetett v<jlna aknázni. Elemzésbe akkor fogunk bocsátkozni, ^ amikor a szavaz Egyetemi Tanács előtt tárgyalásra került

u ^ u. eio Ami a külkereskedelmi szakot illeti, itt nem lehet indokold-s^U^o Ic^k nak tekinteni azokat a kifogásokat, amelyeket elég szélos körv^htL —' felvetettek. Természetesen örvendetes volna, ha bizonyos ) módosításokat flkégf a felszólalók által jelzett irányba lehetne*^ tenni a külker, szak tantervén. Meg kell azonban mondani, hogy etekintetben nem lehet tulzo.tt reményeket táplálni, mert ía.' ^ ^provizálni ilyen kérdésekben\Tée-vásbé -hatékony^ mintha- nem. in\ ' J ' proviaárlt

T--bár-kevésbé-elí'ogadiiató dolgokhoz ragaszkodunk} Szanyi elvtárs beszélje meg Vajda elvtárssal, mit lehet^nni. = A külkereskedelem tervezésétől nem lehet eltekinteni, hem

öÍe' het a Népgazdaság Tervezése Tanszékrej"atháritani a jelenlegi ® \ körülmények között. AmS^'lLehet, menjünk előre és mintegy jelzésként jegyezzük meg, hogy a külker, szak tekintetében nem kevés tennivaló van. A jövő fogja megoldani a pol.gazd. oktatás elmélyítését, kiszélesítését az elméleti szakon, a tanári A. szakon. A vitát nézve alapvetően arról van szó, hogy egyelőre nem lehet ezt megoldani, ami most megoldható, az a 2 óra előadás, 3 óra szeminárium. Világos, hogy alapvetően nem arról van szó, hogy