Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964

1964. március 23. - 1. Összefoglaló értékelés az Egyetemen folyó felsőoktatási reformról: az Egyetem tanterve. Előadó: Bikics István mb. oktatási rektorhelyettes - 2. Egyebek

-3109 ért. Erre azért van szükség, mert általában a szakoktatás erősítésére törekádtünk más szakokon is. A Tanszék javaslata 2 ill. 3 órás gyakorlattal folyó oktatás, azonban a 3+3 órás változatban a fenti szempontokat jobban lehet biztositani. Javasolja, hogy a Tanszék mégegyszer fontolja meg, ho^y az A. illetve terv-szakokra vonatkozólag speciális alapképzést vezessen be. Vita volt az elméleti közgazdasági szak és a területi tervezési specializáció szétválásának időpontjával kapcsolatban. Azt javasoljuk, hogy a területi tervezés specializáció is az I. évben kezdődjék. Javításra szorul a szakvizsgára vonatkozó rész is. Nem közgazdaságtan történetéből kell szakvizsgát tenni, hanem később megállapítandó témából, amit a Tanszék kidolgoz. Ellentétek voltak a matematikai alapoktatás kérdésében is, erre azonban nem tér ki. A terv-matematika szak tantervével is problémák vannak. Nincs még egységes koncepció, nincs előrelépés a korábbi tantervhez képest. Nem kialakult még eléggé a külker, gazdaságtana profilja és nem kielégítő a külker, szak közgazdasági jellege sem. Sok vizsga van a szakon, a Tanszék tett is javaslatokat, ezek azonban nem voltak megfelelőek, még tovább rontotta volna a helyzetet. A reform tartalmával összefüggő néhány kérdés: A reform szükségszerű volt az Egyetemen, mert a fejlődés folyamán olyan problémák alakultak ki, amelyek megoldására szükség volt. A közgazdasági gyakorlatban is olyan fejlődés következett be, amit az oktatásnak követnie kellett, őgyre inkább az alkotó tudományos közgazdasági munkát igényli. A közgazdasági felsőoktatásban is olyan változás következett be, hogy meg kellett vizsgálni ezen oktatási intézmények viszonyát, feladatait.! Az oktatás tervszerű, szervezett, a hallgatók politikai tekintetben a szocializmus talaján állnak és dolgoznak, ugyanakkor a hallgatók alacsony szakmai színvonal vannak, ezt tükrözi az államvizsgák nem kielgitő eredménye, problémák vannak a tanulmányi fegyelemmel, a politikai öntudat, hivatástudat, érettség hiánya mutatkozik sok tekintetben. Ellentmondás mutatkozik a feltételek és az eredmények között. Felvetődik a mennyiségi-minőségi probléma az oktatásban. Az Egyetem létrehozása maga minőségi" íejlődés volt, ezen belül a fejlődés azonban mennyiségi volt, különböző feltételek miatt. Feladatunk, hogy ugrásszerű minőségi fejlődést érjünk el. A reform egy láncszemet jelent ebben, megteremti a megoldás feltételét. Harcolni kell a kispolgári, polgári értelmezéssel szemben, nem szabad teret engedni az arisztokratizmusnak, az elitképzéssel kapcsolatos elgondolásoknak, de harcolni kell a mennyiségi szemlélet ellen is. Szükséges, hogy a tervszerűségnek megfelelően elegendő számban okassunk magas színvonalon hallgatókat, ezen belül egjy szűkebb rétegre is gondot tudunk fordítani, a kiemelkedő képességű hallgatókkal többet tudunk foglalkozni.