Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963
1963. január 4. - 1. A pénzügyi tárgyak programvitája. Előadó: Tímár Mátyás - 2. A gyakorlóiskolának az Egyetemhez kapcsolása. Előadó: Berend Iván - 3. Egyebek
-8pénzügyi tárgyon belül is. Generális intézkedés kellene az átfedések megszüntetésére. A Pénzügyi Tanszéknek arra kellene törekednie, hogy speciális nézőpontból nyúljon a kérdésekhez ugy, ahogyan a politikai gazdaságtan nem tanitja. Lehetséges, N hogy a jegyzetek speciális szempontokat érvényesítenek majd, de ebben az esetben is helytelen a programnak általános színezetet adni. Ellenkezőleg, a programba is bele kellene vinni a speciális szempontokat. Sokszor az anyag önmagával párhuzamos. Nem tartja helyesnek pl. az anyag a bankjegyforgalom témánál is beszél a kereskedelmi hitelről, váltőf'orgalomról, bankjegyről, ugyanakkor a hitel témánál ismét szerepel a programban a kereskedelmi hitel és váltó, váltóhitel. Ugyanez a helyzet az inflációval kapcsolatban is, amely szintén két helyen szerepel a programban. Általánosságban megjegyzi, hogy a kapitalizmust és az imperializmust illetően igen nagy az átfedés a politikai gazdaságtan nal. Célszerűtlen, hogy ugyanazt az anyagot a hallgatók háromshor is tanuljáh kb. egyformán. A pénzforgalom összetétele, a készpénzforgalomban lévő pénz nagyságát befolyásoló tényezők ugyanezekkel a szavakkal szerepelnek a politikai gazdaságtan tárgy programjában is. Javasolja, az érdekelt tanszékek vezetői és munkatársai vizsgálják meg, hogyan lehetne a pénzügyek tárgy jó tananyagát kidolgozni, ráépülve arra, amit a politikai gazdaságtan, a gazdaságtörténet tárgyak oktatnak,?de ugy, hogy azokkal ne legyen azonos. Hangsúlyozza, hogy módszertanilag nem helyes kapitalizmus és imperializmusra bontani az anyagot, mert hiszen az imperializmus is kapitalizmus. Az összefoglaló áttekintéseket nem Heihyes li. Az sem helyes, hogy a program kérdésszerüen vet fel problémákat. A pénz és arany kérdésével kapcsolatban megállapítja, hogy a program elég óvatosan érvel az arany értékmérésér mellett, valahogyan mégis az cseng ki, hogy a pénJa és az arany között szocialista gazdaságban nincs semmiféle összefüggés. Szerepel ennél a pontnál a következő mondat: a kérdésről hazánkban kialakult elméletek. Helyesebb lenne "elméletek" helyett inkább"nézetek"-ről beszélni. Figyelembe kell venni, hogy ez nem egyedüli és nem is uralkodó álláspont a marxista irodalomban. A Szovjetunióban ennek pontosan az ellenkezője az uralkodó álláspont, a pénz és arany között továbbra is a legszorosabb Összefüggést állapitja meg. A tananyagban a különböző álláspontokat ki kell fejteni, nem szabad prejudikálni Kahulits László ezzel kapcsolatban rámutat, hogy hive annak, hogy a tanszék bizonyos elméleti problémákról szabadon elmondhassa nézeteit és a 'hallgatóktól e nézetek ismeretét meg ne követelje. Ha azonban még folyik a vita a nézetek között és nem bizonyosodott be, hogy egyetlen néget a helyes, akkor nem lehet megkövetelni a hallgatóktól, hogy csak ezt a helyesnek vélt nem egyértelműen elfogadott nézetet ismerjék.