Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963

1963. április 26. - 1. A VIII. kongresszus anyaga feldolgozásának tapasztalatai. Előadók: László Imre és Pach Zsigmond Pál - 2. Javaslat az Egyetem szervezeti felépítésének megjavítására. Előadó: Berei Andor - 3. Egyéb

A tervezés tekintetében nem érzékeli, hogy az iparirányítás eszközeként a tervezés kellő hangsúlyt kap-e az anyagban, tárgyalja-e a felső szintó és alulról jövő tervezés kérdéseit, ami a gyakorlatban is megoldatlan probléma. Az elemzési készség növelése tekintetében: egyes fejezetekben szerepel ez a probléma. Meggondolandó lenne, hogy nem kellene-e ezt az anyag végén összefoglalóan rendbeszedni, hogy az átfogó értékeléshez miféle rész-számitások állnak rendelkezésre. Arra kell nevelni a hallgatókat, hogy az Egyetem elvégzése után a gyakorlatban rögtön vizsgálják azt, hogy mit tudnak a tanultakból megvalósítani. Érzékenyebbé kell tenni a fejlesztési variációk értékelésére a hallgatókat. A különböző számítási módszerek együttes alkalmazásának módszerét is jobban bele kellene vinni az anyagba. Szabó Kálmán: Az elhangzott megjegyzések egy része már alkalmasható a program kialakításában. A legfontosabbaknak azokat a megjegyzéseket tartja, amelyek arra irányulnak, hogy a hallgatók ismeretei átfogóak legyenek és konkrét ismereteket is tartalmazzanak. Ebből a szempontból a programban legfőbb fogyatékosságnak azt látja, hogy "hungax-0centrikus" szemléletet tükröz. A nemzetközi munkamegosztás először a VII. fejezetben kerül szóba, holott a többi témát sem lehet enélkül jól tárgyalni. Minden fejezetet át kell hasson a nemzetközi munkamegosztás szemlélete. Egyetért azzal, hogy a II. fejezetet ki kellene hagyni. Az ipargazdaságtanban és más tárgyakban is a magyar történet szerepet, de nem mint leirás, hanem a logikai szerkezetbe beépített anyag és véleménye szerint a többi szocialista ország tanulságait is ismertetni kell. Az átfedések kérdése: Az oktatásnak arra kell törekednie, hogy a hallgató népgazdasági szemléletű legyen ás ugyanakkor ágazati ismeretekkel is rendelkezzék. Az integrációnak be kell következnie az ipargazdaságtan és a vállalati tervezés között. Az anyag még nem tesz kellő lépést az integráció irányába. Ha az anyag előadása során a politikai gazdaságtan tanultakra csak rövid utalás történik, akkor ezt nem kell feltüntetni a programban, mert ebből komoly átfedésekre lehet következtetni. Az épitőipar nem szerepel az ágazati kapcsolatoknál. Mivel igen fontos terület, lehetetlen, hogy meg se legyen emlitve. Nem látja a felhasználás és a termelés közötti szoros kapcsolat fejlesztésére irányuló tendenciát, szemléletet. Nem derül ki az anyagból, hogy a termelés nem öncél, hogy a fogyasztásra kell termelni, hogy milyen szerkezeti^megoldások kellenek ahhoz, hogy a szükségleteket a termelés figyelembe vegye. Nem szerepel kellő súllyal az anyagban az ipari termelés és gazdálkodás befolyásolásának és ösztönzésének problémája.