Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963
1963. április 26. - 1. A VIII. kongresszus anyaga feldolgozásának tapasztalatai. Előadók: László Imre és Pach Zsigmond Pál - 2. Javaslat az Egyetem szervezeti felépítésének megjavítására. Előadó: Berei Andor - 3. Egyéb
-7A megtakarított időt arra kellene fordítani, hogy bizonyos területeken mélyebb ismereteket adjanak, esetleg iparági sajátosságokra is kitérjenek. A gyakorlatban ennek hiánya komoly gondot okoz, a végzett hallgatóknak egy-egy iparág konkrét sajátosságainak megismerése elég sok időt vesz igénybe. Kérdezi, hogy a téma keretében mennyiben kerül oktatásra, hogy mi az összefüggés az ipar irányitó funkciója és a vállalati tevékenység között, illetve mennyiben tárgyalják vállalati szintén a kérdéseket és mennyiben ismertetik az irányítás feladatait. Ez felveti azt a kérdést is, hogy mennyiben kell elosztani az anyagot az ipargazdaságtan és a vállalati tervezés között. Az ipargazdaságtant ugy is lehetne fogalmazni, hogy az iparban való gazdálkodás, ez pedig nem vállalati szint, gyártási ágra vonatkozó gazdálkodást jelent, ebben döntően a fejlesztés, a bővitett újratermelés problémája jelenik meg. A vállalati tervezés-szervezés tekintetében más a helyzet, mert ott a viszonylatok sokkal közelebb állnak egy egyszerű termelési reprodukcióhoz. A mostani átszervezés következtében a létrejövő vállalatok között sok országos vállalat lesz és ezek szükségszerűen ágazati feladatokat fognak ellátni anélkül, hogy tisztában lennének azzal, hogyan kell ágazati szinten gazdálkodni és értékelni. A programra vonatkozólag azt a következtetést kell levonni, hogy az egyes fejezeteken belül a rendelkezésre álló anyagok alapján szét kell választani azokat az összefüggéseket, amelyek vállalati szinten értelmezendők és azokat, amely ennél átfogóbbak. A közgazdászok a vállalatoknál elég hamar konzervativ szemlélet hatása alá kerülnek, holott éppen az Egyetemről kikerült közgazdászoknak kellene az uj szemléletet éleszteni. A műszaki fejlesztés problémája: a programban ez több fejezetre van tagolva. Ezzel kapcsolatban egy nagy fejezetet kellene ennek szentelni és azon belül tárgyalni a részletkérdéseket. Ezen a vonalon is erősiteni kellene a komplex szemléletet. Az állóeszköz fejlesztést nem tartja szükségesnek önálló fejezetként oktatni, a műszaki fejlesztésnek szorosan vett részét képezi. A kérdés elég bonyolult, mert átfogó szinten másképp jelenik meg, mint vállalati szinten, azonban komplex megjelölése ermek a kérdésnek kedvezőbb elhatárolást ad és erősiti a komplex szemlélet felé haladást. A távlati tervezés és az kérdésével csak egy fejezetben találkozott. A távlati tervezés és ennek módszerei, ennek keretében axxágsxatxxi világszinttel való összehasonlítás és értékelés önálló fejezetet is megérdemelne, vagy pedig jelentősebb helyre, komplexebb felvetésben javasolja. Az anyagban szerepel a második ötéves terv ismertetése, ez ma már kevés, tovább mutat a harmadik ötéves terv és a húszéves terv tanulmányozása.