Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963

1963. április 26. - 1. A VIII. kongresszus anyaga feldolgozásának tapasztalatai. Előadók: László Imre és Pach Zsigmond Pál - 2. Javaslat az Egyetem szervezeti felépítésének megjavítására. Előadó: Berei Andor - 3. Egyéb

-5Az anyaggazdálkodás kérdéseit véleménye szerint nem szükséges három fejezetre széttagolni. A XIV. fejezetben a munkabér tervezését szélesebben kellene felvetni, a munkadijazás problémáival is foglalkozni kellene. Itt véleménye szerint leginkább a politikai gazdaságtannal van átfedés. 0 1 l é Lajos: /opponens/ Az épitőipar kérdéséhez: nem tartja az ipar egy részének, hanem önálló termelési ágként kell kezelni, amelynek sajátos problémái vannak, ezek túlnőnek ipar egyik ágának kérdésein. Itt állást kell foglalni, ho|y az épitőipar kérdéseivel az ipar szakos oktatáson belül milyen súllyal kell ^foglalkozni. E'z nemcsak az ipargazdaság oktatásának kérdése, hanem a vállalati tervezés-szervezés, iparstatisztika, stb. tárgyaknak is. Az ipar szakon végzettek egy része az épitőiparban dogozik, ezért ezeket a kérdéseket rendezni kell, független az alternatív, vagy fakultatív foglalkozásoktól. Bizonyos koncepcionális állásfoglalást hiányol, amely meghatározná a tárgy viszonyát a kapcsolódó tárgyakhoz, különös tekintettel a politikai gazdaságtan, népgazdasági tervezés tárgyakra. Elvi álláspontot kell elfoglalni és ebből kiindulva kell az átfedések kérdésében dönteni. Átfedések bizonyos mértékig szükségszerűek, az elvi állsáfoglalás lenne hivatva eldönteni, hogy hol szükségesek. A program vállalati kérdések tárgyalásába is belemegy, pl. a munkatermelékenység tervezése vállalati szinten. A történeti vonatkozások: véleménye szerint az 195o-es évek helyzetének ismertetése inkább ipargazdaságtani feladat, mint gazdaságtörténeti. Ipargazdaságtant nem lehet anélkül oktatni, hogy a folyamatokat bemutassák. Az anyagi érdekeltség, gazdaságossági szemléletre nevelés tekintetében az oktatás már nagy lépést tett előre. Ezt azonban maradéktalanul nem lehet megvalósítani anélkül, hogy a magyar árrendszer sajátosságairól ne beszéljünk. Éppen ezért véleménye szerint az ár-fejezetet, amelyben a politikai gazdaságtan tanguiyagok túllép - és tul kell lépnie - előbb kell beépíteni a tananyagba, hogy a későbbi fejezetekben erre épiteni lehessen. A szerkezettel összefügg az is, hogy szétválasztva jelenik meg a III. fejezetben az ipar szerkezete és az V. fejezetben az ipar szervezete. Meggyőződése szerint a szerkezet és a szervezet kérdései nem választhatók külön, ha a gyakorlati szempontokat is figyelembe vesszük. Javasolja, hogy a szervezeti kérdéseket vigyék előbbre, mert az iparágak kérdésé is módosulni fog. A matematikai alkalmazás kérdései külön problémaként szerepelnek, azonban az ipargazdaságtan oktatásának nagyobb súlyt kell