Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963
1963. április 26. - 1. A VIII. kongresszus anyaga feldolgozásának tapasztalatai. Előadók: László Imre és Pach Zsigmond Pál - 2. Javaslat az Egyetem szervezeti felépítésének megjavítására. Előadó: Berei Andor - 3. Egyéb
-14Külkereskedelmi és Belkereskedelmi Tanszéken - az előbbin a Tanszék jelentése szerint, az utóbbin a dékán elvtárs feljegyzése ,szerint - a tanszéki értekezlet lényegileg a hallgatói szemináriumok vezetése során szerzett tapasztalatok megbeszélésében merült ki. A Külkereskedelmi Tanszék titkárának fel-jegyzése szerint az eredetileg két tanszéki értekezletre tervezett vita egy alkalomra való leszükitésé't az tette lehetővé, hogy a Tanszék minden tagja vezetett az Egyetemen vagy másutt kongresszusi szemináriumokat, igy a kongresszusi anyag tematikus isme rt etés e teljesen szükségtelenné vált. Ez nyilván félreértés: ideöTógiai-gazdaságtani tanszékek értekezleteitói az egyetemi vezető szervek nem az anyag tematikus ismertetését várták, hanem éppen a gazdag anyagismeret által megalapozott kérdésfelvetéseket és eszmecseréket. Nem hatnak eléggé meggyőzően a dékán elvtársnak a -fentiekkel lényegileg egybehangzó megállapításai sem, amelyek szerint a Kar tanszékéi- ^ nek egy része a kongresszusi anyag feldolgozását "már korábban elvégezte"; továbbá a kongresszust közvetlenül követő "konstruktív és előbbrevivő" vitákkal szemben a jelenlegi feldolgozást bizonyos fokig szükségszerű " témahián y"nyomászto11a. A tanszékek nagy többsége - a gazdaságföldrajzi Tanszék és a Nyelvi Intézet a Kereskedelmi Karon is - legalábbis a jelentések tanúsága szerint egyáltalán nem küzdött témahiánnyal, í. i A problémák fellelését már a Rektori Utasításban megjelölt két téma / a./ A szocializmus alapjainak lerakása hazánkban. Társadalmunk osztályszerkezetének és eszmei-politikai arculatának átalakulása; b./ Gazdasági épitőmunkánk eredményei és feladatai. A közgazdaságtudomány szerepe és feladatai/ is busásan biztosította. Tovább szélesítette a kört az az álláspont, amely egyáltalán nem zárkózott el a feldolgozás előző szakaszai, illetve a tanszéki sajátosságok figyelembevételétől. Igy a Nemzetközi, Pénzügyi, é Statisztikai Tanszékek az egyik konferencia napirendjére a nemzetközi helyzet időszerű problémáit iktatták; a Népgazdaság Tervezése Tanszék a közgazdaságtudomány feladatait a gazdeiságirányitás mint önálló diszciplína szempontjából taglalta; a Nyelvi Intézet a nyelvoktatás konkrét tennivalóit igyekezett gazdasági ás politikai feladataink szempontjából mérlegelni; a Filozófia Tanszék - a pártszervezettel folytatott megbeszélés alapján először az alap-felépitmény, illetve az osztályharc kérdéseit, másodizben a művészetpolitika egyes problémáit vitatta. Ezt a rugalmasságot általában helyeselni lehet - különösen, ha az a tanszék tananyagának elmélyítését szolgálta -; a rugalmasság olyan fokát azonban már nem, amilyennel a Tudományos Szocializmus Tanszéken találkoztunk. Itt "sajátos", jelentésbe nem foglalható viták voltak, illetve vannak tervbe véve, amit nehéz másként érteni, mint ugy, hogy gyakorlatilag nem került sor tanszéki * értekezletre a javasolt témákból. Ez annál kevésbé indokolt, mivel a tanszékvezető elvtárs az első témának nemcsak, a hallgatók irányában volt felelőse, hanem arról -a Nyelvi Intézet^értekezletén is terjedelmet előadást tartott; másrészt - és^főleg -, mivel itt a kongresszus egész anyaga tanitási anyagot képez.
