Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963
1963. április 26. - 1. A VIII. kongresszus anyaga feldolgozásának tapasztalatai. Előadók: László Imre és Pach Zsigmond Pál - 2. Javaslat az Egyetem szervezeti felépítésének megjavítására. Előadó: Berei Andor - 3. Egyéb
-S5Tanszékeink többsége a Rektori Utasitás keretei között találta meg értekezleteinek témáit-problémáit, - sőt egyes jelentések rámutatnak: olyan sok kérdésre leltek, hogy nem mindegyiknek tudtak eléggé mélyére hatolni. A Rektori Utasításhoz tartotta magát a Matematikai Tanszák is, - ám nem kritika nélkül. "Az Egyetemvezetősége részéről ki kellett volna adni néhány vitára alkalmas konkrét témát, pl.: Hogyan nyújthat a közgazdaságtudomány több segitséget a népgazdaságban ? Jelenlegi tananyagunk megadja-e ; a szükséges alapot, amelynek birtokában dönteni lehet, hogy melyik iparág fejlesztése felel meg legjobban a népgazdaság hatékonyabb és gyorsabb fejlesztésének ?" Persze ebben a bírálatban is van valami reális mag, - ez azonban nem takarja el sem a Rektori- Utasitás egyik passzusának elnézését /v.ö. b./ A közgazdaságtudomány szerepe és feladatai/, sem azt a követelményt, hogy a központilag javasolt témakörökön belül az egyes tanszékek maguk emeljék ki az őket legközvetlenebbül érintő kérdéseket. A Matematikai Tanszéknek az Ipari Technológia Tanszékkel közösen rendezett értekezletei egyébként maguk is eredményesnek mondhatók mindkét tanszék vezetőjének megitélése szerint főleg annyiban, amennyiben a kongresszusi anyag elolvasásáról, átgondolásáról és helyes reprodukálásáról tanúskodtak, A Számviteli Tanszék jelentése szerint a hozzászólások nemcsak a kongresszuson elhangzottak ismeretét tükrözték, hanem folyóiratcikkek vonatkozó anyagának •feldolgozását is bizonyították. A Politikai Gazdaságtan Tanszók pártcsoportja hangsúlyozza, hogy a kollektíva ideológiai egységo ez alkalommal is világosan megnyilvánult; a Nemzetközi Tanszék a megbeszélések nyilt légkörét, őszinte hangját emeli ki. Számos^ feljegyzésből érződik, hogy egy sor oktató nyiltan, kertelés nélkül, önálló gondolkodásra vallóan vetett fel vitaproblémákat, ugyanakkor, amikor az alapkérdésekben helyeselte a párt, a kongresszus irányvonalát. Hadd említsünk, csupán jelzésszerűen ás példaként, néhány felvetett problémát, vitakérdést: A társadalmunk osztályszerkezetében végbement változások vizsgálata során eleget teszünk-e az osztályelemzés kritériumainak, amikor a munkásokat, alkalmazottakat, értelmiségieket - mint bérből és fizetésből élőket - egyszerűen egy kategóriába foglaljuk ? A társadalom osztályszerkezetében bekövetkezett gyökeres változások csak alapját, kezdetét jelen'tik a tudati változásoknak. Hajlamosak vagyunk optimisztikusan megitélni a tudati átalakulás elért fokát. - Ugyanakkor : a szocialista nemzeti egység társadalmi alapja és politikai feltétele létrejött. Az ideológiai harc, eszmei offenziv.a meggyorsítja a tudati változásokat, a szocialista nemzeti egység megerősödését. A régi' erkölcs maradványai /anyagiasság, protekció stb./ erősek - az ellenük irányuló offenziva elég gyenge.