Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963

1963. április 26. - 1. A VIII. kongresszus anyaga feldolgozásának tapasztalatai. Előadók: László Imre és Pach Zsigmond Pál - 2. Javaslat az Egyetem szervezeti felépítésének megjavítására. Előadó: Berei Andor - 3. Egyéb

-13FELDOLGOZÁS AZ OKTATÓK KÖRÉBEN A VIII. kongresszus anyagát Egyetemünk tanszékei három szakaszban dolgozták fel. A tanév elején a kongresszusi téziseket vitattuk meg, általában élénk aktivitással, számos kérdést vetve fel, - egyben a párt politikai irányvonalát egyöntetűen helyeselve, s egyetemi szinten történő alkalmazása /pl. a származás szerinti kategorizálás megszüntetéséből adódé tennivalók/ formáit-módjait keresve. E vitákról külön összegezés készült. A kongresszus befejezését közvetlenül követően számos tanszéken és pártcsoportban került napirendre a kongresszus anyagának egyikmásik vonatkozása. Különösen a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom egységének kérdései foglalkoztattak bennünket; az általános kari alapszervezet vezetősége pl. színvonalas taggyűlési beszámolót is készitett e tárgyban. A megbeszélések azt tükrözték, hogy oktatóink túlnyomó többsége eleven érdeklődéssel reagál a felmerülő elvi-politikai kérdésekre; megvitatásukkal nem várja meg felsőbb szer-vek intézkedéseit, hanem mintegy elébemegy azoknak. Másrészt persze a vitákban jó adag spontaneitás, ötletszerűség volt; a gazdasági épités kérdései pedig háttérbe szorultak. Ezek után került sor a harmadik szakaszra: a kongresszusi anyag szervezett feldolgozására, amelynek megindítását a Rektori Utasitás ez év február-március hónapjaira irányozta elő. Ez az időbeli eltolódás - ami a MM. irányelveinek bevárása, illetve a vizsgaidőszak miatt szükségszerű volt - persze nem vált előnyére a feldolgozásnak, amint ezt a Kereskedelmi Kar dékánjának feljegyzése szóvá is teszi. De ez az eltolódás semmiképpen sem indokolja a tovább

i halogatást: azt, hogy - a jelentésekből kitűnően - a tanszéki, illetve kibővitett pártcsoport-értekezletek zöme csak márciusban, kis része pedig április első felében került lebonyolításra. Emögött részben az rejlik, hogy a kongresszusi téziseknek a tanév elején történt megvitatása miatt valamelyes reduplikálástól lehetett tartani; főleg pedig az, hogy többnyire könnyebben vagyunk ' kaphatók - a teendők halmozódása miatt is - egyes izgalmas kérdések ,

:ad hoc"-jellegű vitájára, mint a problémakörök alaposan előkészített, tervszerű megtárgyalására. A kongresszusi anyag feldolgozásának február-márciusi szakasza oktatóink tetemes hányada számára a fentieken kivül a diákok körében történő feldolgozás irányítását, illetve a hallgatók kongresszusi szemináriumainak vezetését is jelentette. Ezt az érintett oktatók esetében az önképzés fontos formájaként is számba vehetjük, hiszen a legalaposabban éppen akkor kell átgondolnunk az ' anyagot, ha tanitásra készülünk. Helyeselhető az is, hogy egyes tanszékek értekezleteiken kiterjeszkedtek a tanszék tagjainak a hallgatói szemináriumokon nyert tapasztalataira, ezek értékelésére is. Azzal azonban már kevésbé lehet egyetérteni, hogy a