Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963

1963. április 26. - 1. A VIII. kongresszus anyaga feldolgozásának tapasztalatai. Előadók: László Imre és Pach Zsigmond Pál - 2. Javaslat az Egyetem szervezeti felépítésének megjavítására. Előadó: Berei Andor - 3. Egyéb

Az irodalommal kapcsolatban felmerült a nemzedékek kérdése. Volt.ak olyan nézetek, amelyek szerint az idősebb nemzedék inkább hajlik a konzervativizmusra és a régi érdemekből élésre, mig a fiatalabb nemzedék fogékonyabb az uj, haladó iránt. Általában rokonszenveztek a "nemzedékké szerveződés" gondolatával. A legtöbb elvileg és politikailag helytelen álláspont ennél a témánál merült fel, különösen a művészet pártosságával kapcsolatban. Voltak, akik a pártosság elvét olyan elvnek nyilvánították, amely gátolja a művészet, fejlődését; A művészeti formalizmust ázonositották a modern művészettel. Eme álláspontokban nem kis szerepet játszik az, hogy zavaros fogalmaik vannak a művészet pártirányitásárél, osztályjellegéről, a tartalom es a forma egységéről. A témával kapcsolatban másik fő probléma volt az oktatási feform és a felvételi rendszer. Az uj egyetemi felvételi rendszerrel kapcsolatban aggodalmak voltak, hogy a származás szerinti megkülönböztetés a munkás-paraszt fiatalok háttérbe szorítását eredményezi* Mások viszont ahon aggodalmuknak adtak kifejezést, hogy sok helyen nem fogják figyelembe venni a származás szerinti megkülönböztetés megszüntetését sok fiatal megítélésénél. Az uj lelvételi rendszerrel kapcsolatban néhány javaslatot is tettek. Ne az általános tanulmányi eredményt, hanem bizonyos kiemelt tárgyakból elért eredményeket vegj^ék figyelembe ás hogy az országosnál alacsonyabb színtű tanulmányi versenyen valé részvételt is vegyék számitásba a felvételnél. Nagyon sok helyen szóbakerült az oktatási reform és ezen belül is elsősorban az egyetemi oktatási reform. Általános volt a hallgatóknak az a felvetése, hogy keveset vagy semmit sem tudnak az egyetemi oktatási reformról. Sokan az egyetemi oktatást sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem tartják korszerűnek. Az Egyetem olyan gyakorlatot oktat, amely mire kikerülnek, már megváltozik. Nem' tudják, hogy az Egyetemen tanultakat kint az életben hogyan tudják felhasználni. Felvetették, hogy ők, mint kikerülő hallgatók kellően fel vannak-e készülve arra, hogy a népgazdaság fejlődését valóban elősegítsék, "igazi közgazdászok" legyenek és ne adminisztrátorok, ne kövessenek el ilyen vagy olyan hibákat. Ugy vélik, hogy az Egyetem oktatási reformjában sokkal inkább figyelembe kell vonni azokat a követelményeket és igényéket, amelyeket a jövő támaszt a végzett közgazdászokkal szemben. Többen kifejtették, hogy félnek attól, nem lesz-e kevés az a szaktudás,- ,amit az- Egyetemen kapnak. Voltak azonban olyan vélemények is, hogy amit az Egyetemen kapnak, az tul sok ahhoz mérten, amit a gazd.asági életben dolgozók elérnek, 'sőt, amit a gazdasági vezetők is jelenleg tudnak. *Egyes hallgatóknál pesszimizmus tapasztalható olyan szempontból, hogy sok dolgot, amit az Egyetemen tanitanak., azért nem tudnak felhasználni és megvalósítani, mert ha kikerülnek egy vállalathoz, nem hagyják őket szóhoz jutni. Sok vállalatnál zárt iörök és klikkek alakultak ki,'amelyek mindenben igyekeznek.elgáncsolni őket.