Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963
1963. április 26. - 1. A VIII. kongresszus anyaga feldolgozásának tapasztalatai. Előadók: László Imre és Pach Zsigmond Pál - 2. Javaslat az Egyetem szervezeti felépítésének megjavítására. Előadó: Berei Andor - 3. Egyéb
lOY A hallgatók általában helyeselték a VIII, kongresszusnak a művészeti irányzatokkal és a művészet fejlesztésével kapcsolatos állásfoglalását. A hallgatók helyeselték, hogy nem szabad semmilyen stilusformával-szemben adminisztrative fellépni. Sok hallgatónak az a véleménye, hogy minden művészeti irányzatnak meg kell adni a létjogosultságot, nem szabad a szocialista realizmust mereven és szűken értelmezni. A modern nyugati formák is kifejezhetnek pozitiv tartalmat, só't a szocialista tartalom kifejezési formáivá válhatnak, elvezethetnek ennek a tartalomnak megfejelő forma kialakításához. A hallgatók általában nem igenlik az absztrakt művészeteket, helytelenítik azonban a vele szembeni fellépest a Szovjetunióban, mert nagyon nehéz meghúzni élesen a határvonalat -ás esetleg olyan pozitiv modern irányzatokat is elitélhetnek, amelyek egyébként hozzájárulnak a művészet és a kultura fejlődéséhez.' Ezzel kapcsolatban^ kifogásolták, hogy bár elvileg hagyjuk az absztrakt művészeket W dolgozni, de kiállitási lehetőségeket alig kapnak. A hallgatók egy részénél bizonyos önsajnálkozás jelentkezett amiatt, hogy nem értik ezeket áz alkotásokat. Sok vita folyt Hrusesovnak a képzőművészettel kapcsolatos beszédéről. Beszédét ugy fogták fel, hogy a modern irányzatokat teljesen elvetette és ezért szembeállítják a VIII. kongresszus állásfoglalásával, amely megköveteli a művészektől a pártosságot, de a kifejezési formáknak mindaddig, amig azok haladó célokat szolgálnak, szabad teret enged. Az előbbi felfogással kapcsolatban az a feltevés, hogy-vajon a Szov j.etunióban követik-e Hruscsov beszédét adminisztratív intézkedések /tárlaton stb./ és ennek hatására nem jelentkeznek-e majd nálunk is hasonlóak. 1'elvetették, hogy az uj formák keresésének korlátozása nem -jelonti-e majd az.-irodalom, a zene és a képzőművészet uniformizálását. Nem világos, a hallgatók előtt, mi értendő a szocialista zenén, irodáimon, mikor mondhat- ^ juk egy műre, hogy szocialista realista, v • Több helyen szóbakerült a magyar filmgyártás is. Egyesek szerint a Rákosi-korszakban több jó film készült, holott ma kedvezőbbek a filmgyártás feltételei. Ennek magyarázata az lehet - véleményük szerint - hogy valami klikk szállta meg ezt a területet. Erre utal az is, hogy a Balázs Béla Stúdió fiatal művészei néhány egészen^ jó filmet készitettek, holott ezeket eddig nem engedték szóhoz jutni. Külföldi filmekkel kapcsolatban felmerült olyan nézet, hogy necsak a nyugati filmeknél alkalmazzanak szelekciót, hanem a szocialista országokból is csak jó filmet hozzanak be, A hallgatók többsége eléggé jól ismeri a ma vitatott magyar és szovjet irodalmat /Jevtusenko, B abi (j ;air ciraü verse pl, közkézen forog/, valamint a modern nyugati irodalmat; az' utóbbit azonban kevésbé kritikusan itélik meg. Olvasták Fejes Endre Rozsdatemető c, müvét, nem tetszett nekik. Hasonlóképpen nyilatkoznak Szolzsenyicin könyvéről, pesszimistának, lehangolónak, kiábrándítónak tartják. \
