Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963

1963. április 26. - 1. A VIII. kongresszus anyaga feldolgozásának tapasztalatai. Előadók: László Imre és Pach Zsigmond Pál - 2. Javaslat az Egyetem szervezeti felépítésének megjavítására. Előadó: Berei Andor - 3. Egyéb

-7­43C A KGST-vel kapcsolatban elhangzott kérdésekre, vitatott problémák­ra nem minden esetben sikerült kielégito magyarázatot adni. A leg­racionálisabb érvelés sem elégitette ki a hallgatókat, egyes ese­tekben, mint pl. a rádiógyártásban bekövetkezett intézkedések vo­nat kozásában, Felvetődött olyan kérdés, hogy miért nem adunk a kapitalista or­szágok cégeinek koncessziót, amikor az számunkra előnyös lenne ? Miért nem biztunk meg nyugati cégeket olyan munkák elvégzésével, mint pH aluljárók épitése, vagy a földalatti vasút befejezése, A kapitalista országok cégéinek megbizásával kapcsolatos problémák­ra nem sikerült választ adni, mert a szemináriumvezetők nem ismerik az esetleges ajánlatokat és feltételeket. Több helyen szóbakerült az iparvállalatok átszervezése és a válla­latok összevonása. Felvetették, hogy a 4o-es évek végén és az 5o-es évek elején már voltak trösztök, ez a szervezeti forma azon­ban nem vált be. Mi szükség van rá ismét ? Pl. helyes-e három nagy papirgyár trösztösitése, amikor mindegyik külön-külön is óri­ási üzem, amelynnk munkáját a minisztérium jobban kézben, tudná tartani. Nem lenne-e helyesebb még nagyobb mértékben profilírozni? A vitákon szó volt a vállalatok gazdálkodásának problémájáról, A Népszabadság cikkei alapján rendkivül elitélik a mulatozó, dorbé­zoló vállalatvezetőket, valamint a korrupciót. Erősen bírálták a "sógorság-komaság" káros jelenségeit. Ezzel kapcsolatban felmerült a fiatal diplomások helyzete is. A szemináriumok során megvitatták az elmúlt évek gazdasági eredmé­nyeit és az előttünk álló feladatokat. Szóbakerültek a beruházási politika egyes káros vonatkozásai, mint pl, a kivitelezés elhúzó­dása, az eszközök szétforgácsoltsága, az anyagi-műszaki összetétel nem kellő figyelembe vétele. Problémaként merült fel a hallgatók egy részénél az, hogy reálisak­e pártunknak és a többi szocialista országnak az életszínvonal e­melésével kapcsolatos nézetei, illetve ténylegesen belátható időn belül lehetséges-e a legfejltebb tőkés országokat utolérni, illet­ve túlszárnyalni. Kérdésként vetődött fel a műszaki fejlesztés problémáival kapcso­latban, miért nem láp határozottabban közbe a párt és jelöli meg az utat. Miért nem történnek határozottabb intézkedések a gaz­dálkodási fegyelem megsértésével kapcsolatban. Hogyan egyeztet­hető -össze a munka szerinti elosztással .egyes személyek /főleg szinészek, orvosok/ túlságosán magas keresete. 3. téma : Kulturális és ideológiai kérdések. Ki kell emelni azt a nagyfokú érdeklődést, amely a kulturális kérdések iránt megnyilvánult, A hallgatók többsége ismeri a^fil­meket, színdarabokat, könyveket, amelyekről napjainkban viták folynak. Van véleményük a képzőművészetről is, látszott, hogy e kérdésekkel sokat foglalkoznak, eléggé tájékozottak, véleményü­ket védik és. a legtöbb esetben indokolják is.

Next

/
Thumbnails
Contents