Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963

1963. április 26. - 1. A VIII. kongresszus anyaga feldolgozásának tapasztalatai. Előadók: László Imre és Pach Zsigmond Pál - 2. Javaslat az Egyetem szervezeti felépítésének megjavítására. Előadó: Berei Andor - 3. Egyéb

Társadalmunk osztályszerkezetének megváltozása és ennek jelentősége, valamint az egységes népi állam kialakulásának feltételei viszonylag tisztázottabb problémák. Egyértelműen világos a hallgatók előtt, hogy mit kell tennünk gazdaságilag a szocializmus t eljes felépitése érdekében. További kérdések: Miért nem számolják fel a magántermelőket ? Meg lehetne szervezni, ugyanis, hogy állami vállalatok, illetve szövetkezetek elégítsék ki a lakosságnak a szolgáltatások iránti szükségleteit. A szocializmus alapjainak lerakása után mennyi időt vesz igénybe a szocializmus teljes felépitése ? Hogyan képzelhető el, hogy a volt elnyomó osztályok tagjai beilleszkednek a nemzeti egységbe ? A reformizmussal kapcsolatban felvetették, hogy a reformizmus ellen eredményesen harcolunk, ugyanakkor rendezzük viszonyunkat Jugoszláviával, holott Jugoszlávia a reformizmus fő bástyája^ Nincs-e ellentmondás a két dolog között. Mi tette lehetővé nálunk az am- f nesztiát és nem tulzott-e? Nem lesznek-e káros következményei ? 2.„tém

a: A gazdasági' építőmunka. A témával kapcsolatban a legtöbb probléma a KGST kérdésében merült fel. Felszinre került az, hogy sokan ugy képzelik, el a KGST~t, hog ha azon belül valamely ország valamin, nyer, akkor ez azt jelenti, hogy ugyanakkor egy másikat' veszteség éri. Sokan nem értik természetesen, hogy együttműködésről van szó, ami mindenki számára egyaránt hasznos. Ezt mutatják a felmerült kérdések is: mivel kárpótoljuk, mit adunk mi a Szovjetuniónaite az alumínium-egyezmény fejében? Mi az előnye a magyar-szovjet aluminium-egyezménynek és mi á különbség az egykori német-magyar és a mai szovjet-magyar szerződés között. Ha valamely országnak kára származik a KGST-ből, kárpótoljuk-e és hogyan ? Hogy a KGST-ben melyik országnak mit kell termelnie- az mennyire parancs ? Egyes'hallgatók felvetéséből az derül ki, hogy véleményük szerint a KGST-t, annak intézkedéseit és határozatait ránk kényszeritették. Másutt kételkednek abban, hogy le lehet küzdeni az egyes országok nemzeti önzését. A KGST problémát összekötötték a nacionalizmus kérdésével és feltették a kérdést, hogy a nacionalizmusnak minősithetőe, ha a munkamegosztás stb, kérdésének eldöntésekor nemzeti sajátosságokra hivatkozunk. Sok hallgató eléggé reális itéli meg a nacionalista tendenciák szerepét és azt emelték ki, hogy ha ezek nem lennének, rendkívül hasznos együttműködés alakulna ki, sokkal gyorsabban, mint jelenleg. A KGST-vel kapcsolatban viszonylag elég sok tényanyagot tudtak meg. Az elvi összefüggések azonban .sok hallgatónál kevéssé tisztázottak, pl. a szakosítás és a"termelékenység közötti Összefüggés közgazdasági tartalmát kevesen tudták megvilágítani. Felmerült az a kérdés is, hogy nem fejlődik-e egyoldalún népgazdaságunk ? Voltak olyan nézetek is, hogy a KGST a Közös Piac utánzása. Egyesekben felmerült az a kérdés, hogy a KGST elé& erős-e ahhoz, hogy a Közös Piaccal felvegye a harcot.