Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1961-1962

1962. január 23. - 1. Az SZKP XXII. kongresszusa anyaga feldolgozásának tapasztalatai

-9- "-$8 S z u h a y Miklós szerint meggondolandó, hogy nevelési szempontból hasznos-e a kongresszus anyagának lezárása után ismét elővenni a problémákat ás azokat lo orás keretben tárgyalni. Különösen nem helyes a személyi kultuszra és az albán Munkapárttal kapcsolatos kérdésekre összpontosítani a figyelmet. A maga részéről is ugy látja, hogy a továbbiakban helyesebb a kongresszus anyagát előadások formájában feldolgozni, illetve a feldolgozást társadalmi szervek feladatává tenni. A személyi kultusz kérdésében jó előkészítés után a politikai körökben vagy egyéni beszélgetések formájában nagyobb eredményeket lehet elérni, mint szemináriumi feldolgozás alapján. Egyetért az előterjesztés 2. pontjában javasolt előadással, azonban az előadás jutáni szemináriumot feleslegesnek tartja. Bendeczki Jánosné az Ipari Karon a kongresszusi anyag feldolgozásával kapcsolatban szerzett tapasztalatairól beszélve hangsúlyozza, hogy a szemináriumi feldolgozás alkalmával már elért szinvonalat egy ujabb feldolgozás esetén túlhaladni nem nagyon lehet. Az ujabb feldolgozás mindkét témában az előző félévi szemináriumi foglalkozások ismétlését jelentené. Magasabb szintet csak konzultációkkal egybekötött előadásokon történő feldolgozás esetén lehetne elérni^ ezen kivül a politikai órákon kell a vitás kérdéseket tisztázni. László Imre véleménye szerint a kongresszusi anyag feldolgozásával az Egyetemen jó politikai légkört lehetett kialakítani. Ennek egyik jele az volt, hogy a hallgatók sokkal őszintébben közeledtek oktatóikhoz problémáikkal, mint korábban. Ezt az eredményt állandósítani, sőt fokozni kell, hogy az Egyetem oktatói megfelelhessenek a hallgatók politikai várakozásának. Hiányossága az előterjesztésnek az, hogy nem mutatja meg, mi a teendő abban az irányban, hogy a legkülönbözőbb tárgyak keretében bizonyos kérdésekre válaszoljanak az oktatók. Például még a IV. éves hallgatók sem értik, valójában mi a revizionizmusnak, a dogmatizmusnak objektiv alapja. Az ilyen és hasonló kérdések kidolgozása vagy ugy történhet me^, hogy a VNB, vagy ugy, hogy az a tanszék, amelynek valamely kérdés feltárása a profiljába tartozik, kidolgoz ilyen jellegű anyagot. Hangsúlyozza, hogy az oktatómunka során feltétlenül tisztázni kell Sztálin állásfoglalását az alaptörvénnyel kapcsolatban, illetve hogy alaptörvény egyáltalában" van-e, tisztázni kellene a kolhoztulajdon - össznépi tulajdon problémákat. 'Tisztázásra váró kérdés az is, helyes-e, hogy Sztálin kizárta az árutermelés szférájából a termelési eszközöket. A nacionalizmussal kapcsolatban nem a korábbi utat kellene járni, ti. azt, hogy minden tanszéknek kötelező módon foglalkoznia kellett a nacionalizmus kérdéseivel, hanem egyrészt a politikai körökben kellene az ilyen kérdéseket tárgyalni, másrészt a filozófia és a tudományos szocializmus keretében. Szabó Kálmán szerint meggondolandó, - nem lenne-e helyesebb megoldás az, ha csak a szemináriumvezetek részére tartanának előadásokat és a szemináriumvezetők az előadáson hallottakat dolgoztatnák fel a hallgatókkal a szemináriumokban.Véleménye szerint csaknem lehetetlen négy évfolyam minden hallgatójának előadást tartani és az előadásokon konzultációs kérdéseket feltenni.