Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1961-1962

1962. február 13. - 1. Az Ipari szak tematikája. Előadók: dr. László Imre és dr. Wilcsek Jenő - 2. A tanárképző szakot felülvizsgáló bizottság jelentése. Előadó: dr. Berend Iván

-Z3Nem tartja helyesnek azt sem, hogy a Népgazdaság tervezése tárgy keretében oktassák a tervgazdálkodás fejlődését, valamint hogy az ágazatok fejlődését az ágazati tárgyak keretében kell tanitani« Áz ipargazdaságtani jegyzetekben kb. 2oo oldalon keresztül foglalkoznak történeti részekkel, amelyek nélkülözhetők volnának. Hangsúlyozza, hogy az utóbbi 3 évben olyan álláspont alakult ki, amely szerint nem szerencsés az egyetemes és a nemzeti gazdaságtörténet különválasztása. Ehelyett olyan tárgyalási mód felé kell törekedni, amely a nemzeti gazdaságtörténetet összehasonlító módszerrel az egyetemes gazdaságtörténeti fejlődésbe beleágyazva tárgyalja. Áz Egyetemi Tanácsnak a reformnak megfelelően olyan álláspontot kellene elfoglalnia, hogy a magyar gazdaságtörténetet a Tanszék az egyetemes gazdaságtörténeti fejlődésbe ágyazva adja e elő. Bejelenti, hogy a Tanszéknek nincs megjegyzése a javasolt öo összóraszámhoz. Nem kedvező ez a Tanszék számára, de ha egyes szakoknak az a véleményük, hogy csak ilyen óraszámban kell oktatni a gazdaságtörténetet, sikkor ezt nem ellenzik. Vajda Imre sokkal nagyobb megnyugvással látná a népi demokratikus időszak gazdaságtörténetének oktatását a Gazdaságtörténeti Tanszék kezében, mint a Népgazdaság Tervezése Tanszéken, Forgács Tibor elmondja, hogy eddig kényszerűségből oktattak kereskedelemtörténeti anyagokat. Véieménye szerint a Gazdaságtörténeti Tanszéknek kellene ezeket is oktatnia. Ugy látja, hogy a 60 óra alatt lesznek kénytelenek a hallgatók majd megtanulni, illetve meghallgatni azt a tananyagot, amelyet §0 órára dolgozott ki a Gazdaságtörténeti Tanszék. Véleménye szerint előbb azt kellene megállapítani, hogy melyek a követelmények, a tanszéknek kellene ezután megmondania, hány órára van szüksége a követelmények kielégítéséhez. Szabó Kálmán szerint helyes a bo órás osszárakeret. Ennek egyharmad részét a népi demokratikus országok gazdaságtörténeti fejlődésére kell forditani. Az Ipargazdaságtan Tanszéknek, a Külkereskedelmi Tanszéknek, a Belkereskedelmi Tanszéknek száműznie kell a tananyagokból a leiró részeket, ki kell fejleszteniük elvi rendszerüket, amelyben csak mint tapasztalat szerepelhet a történeti fejlődés. W i 1 c s e k Jenő kételkedik abban, hogy a Gazdaságtörténeti Tanszéknek módjában van az egyes témákat ilyan részletességgel kifejteni, amilyenre szükség volna. Ilyen téma pl. a koncentráció fejlődése. Lehetetlennek tartja az oktatást anélkül, hogy az 1945. utáni helyzetet ne ismertetnék. Ha ezt a Gazdaságtörténeti Tanszék nem vállalja, akkor a Népgazdaság Tervezése Tanszéknek kell ezt a feladatot ellátni. László Imre ezzel kapcsolatban rámutat, okvetlenül meg kell mutatni a hallgatóknak, hogy a 3 éves tervet milyen körülmények között alakitották ki, az államosítások hogyan teremtették meg a tervgazdálkodás kialakításának feltételeit, mi volt a Gazdasági Főtanácsnak, a Tervhivatalnak a szerepe, stb.