Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1961-1962

1962. április 14. - 1. A külkereskedelmi szak tematikája. Előadók: dr. László Imre és dr. Vajda Imre

gával kapcsolatban. Vajda elvtárs azt inondta, hogy a vállalatoknál dolgozóknál erre a szemléletre nincs szükség. Ezzel nem ért egyet, nem ért egyet a programozás fakultativ oktatásával sem. A jelenlegi merev oktatási rendszer•mellett ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen nem lesz oktatás. Elnök megkérdezi, hogy a programozás oktatásába be tudnának-e vinni külkereskedelmi elemeket ? K r e k ó Béla : A tárgy keretében tárgyalni akarták, hogy pl. hogyan lehet meghatározni egy termék importanyag tartalmát. Az anyag még nincs kidolgozva. Véleménye szerint a népgazdasági tervezés néhány év alatt kilép a je.lenlegi keretek közül és szélesebb körben folyó tervezés fogja felváltani, a KGST-re gondol. A közgazdászokat ugy kivánják képezni, hogy lo év múlva is megfeleljenek a követelményeknek. B o g n á r József megjegyzi, hogy a gazdasági döntéseknek mindig sok eleme lesz, amely nem vihető be a modellekbe. A külkereskedelem vonatkozásában is ez a helyzet, számos körülményt - világpolitikai, belső helyzet, idegen államok deviza- és valutapolitikája stb. - kell figyelembe venni. Még nem tartunk ott, hogy a programozást a külkereskedelemben széles körben alkalmazni lehessen. B e r e i Andor egyetért Bognár elvtárssal. Krekó elvtárs hozzászólásával kapcsolatban megjegyzi, hogy a széles körben megvalósuló tervezés sem jelenti azt, hogy nem lesz népgazdasági tervezés. Helytelen lenne, ha a Matematikai Tanszéken dolgozók a népgazdasági tervet ugy tekintenék, mintha abban csak az lenne helyes, ami matematikai módszerekre vezethető vissza. W i 1 c s e k Jenő véleménye szerint a programozás nem a külkereskedelmi szakképzéshez, hanem az általános közgazdasági műveltséghez fog tartozni a jövőben, közgazdász-képzési problémának tartja. Ezért nem ért egyet azzal, hogy a külker, szakos hallgatók ne tanulják ezt a tárgyat. Krekó Béla egyetért Bognár elvtárssal, hogy nincs olyan programozási modell, amelybe be lehetne vinni minden közgazdasági megfontolást, ez általában érvényes minden közgazdasági matematikai modellre. Szabó Kálmán csatlakozik Wilcsek elvtárs érveihez, számítsuk a programozást az általános közgazdasági képzés étlapjához. A matematikai képzés a programozás megtanulását szolgálja, a programozás pedig alapja a továbbképzésnek. A külker, szakon végzők nemcsak üzletkötők lesznek, szükség van a külker, vállalatoknál levelezőkre, könyvelőkre, statisztikusokra is. Egyetértene a fakultativ oktatási formával, ha biztositva van, hogy a valóban érdeklődők az előadásokra el is mennek, tartani kell attól azonban, hogy ilyen magas óraszám mellett a hallgatók nem fognak a fakultativ előadásokra járni. Elnök javasolja, hogy a Tanács V

ajd.a elvtárs javaslatát fogadja el, a programozás ne fakultaiig tárgy legyen, hanem