Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1960. szeptember 27. - 1. Oktatási rendszerünk továbbfejlesztése
- 3 / az iskolai bizonyítvány mellet hozza megával egy évi fizikai munkájának bizonyítványát is az üzemből. . . nyomatékosan nangsulyozzat elengedhetetJen, hogy a szakmai gavakor T lat feltétlenül a hallgató szakmaival összefüggő témakorben folyje í a m á s György /Élelmezésipari minisztérium/ rámutat: az előkészítő tanfolyamok céljává azt kell termi, hogy bizonyos homogenitást biztosítsanak a felkészültségben és amikor a tanuló belep az egyetem kapuján* n e legyen lenyeges tudásszint-különbség közte társai között;. Hangsúlyozza, hogy a Közgazdaságtudományi Egyetemnek megfelelő középfokú iskolák specializálásat tisztázni kell, éspedig nemcsak ipar és kereskedelem stb. vonatkozásában, hanem az iparon belüli ágazatok vonatkozásában is. Shhez előbb helyesen kep. felmérni azt, hogy milyen szambán lesz szükség szakosított kepzesu munkaerőre. Annak a vóelményének ad kifejezést, hogy az Ecetemnek az elethez való közelebbhozására igen alkalmasak a speciálkollégiumok. Itt követelményként kell felállitani azt, hogy a speciálkollégiumokban folyó oktatáshoz az eddiginél nagyobb mércékben kuli figyelembe ven ni a gyakorlati életben tudományosan dolgozók munkáját. Tapasztalata szerint az Egyetem ezt a követelményt eduig nem tartotta mindig szem előtt.,Pélaanak hpzza fel erre a mezőgazdasági és élelmezési Iparokkal, a felvásárlássál, a vendeglatoiparral foglalkozó speciálkollégiumokat. Arra int, hogy mindig csak túlterhelésről beszélve, ne essen az Egyetem a má^lk végletbe! tul keveset követel majd. Megállapitasa szerint nagy túlterhelésről nem lehet beszólni, túlterhelés jelentkezik a ronamtanulás idején, ha azonban a hallgatók folyamatosan tanulnának az egész évben, nem kellene annyit beszólni túlterhelésről. Ugyanakkor megfelelően kell proporcionálni az anyagokat egy évfolyamon belül időben, és évfolyamok között is. Keresztes István /Külkereskedelmi Minisztérium/ hangsúlyozza, hogy a közgazdasági szakképzés szempontjából kulcskérdés, hogyan építjük fel a közgazdasági sz akközépiskolák ramigttiwA*;. A jelenlegi közgazdasa itechnikumok tünüIiyagcTEőmoly felül víz sgá1 atra szorul, ho^y az cámenetet az alsóbbfoku ós a felsőfokú oktatás között biztojltani lehessen. Erre a tananyagra az a jeliemzŐ, hogy mindent adni akar, amit adott időszákban adni lehet. Egyforma súllyal uanitja a teirezést, a statisztikát, a könyvelést, mindezeket a tárgyakat népgazdasági ágazatok szerint különválasztva, ae a tananyag nem kapcsoló JJfc a Közgazdaságtudományi Egyetem jelenlegi tananyagához. A közgazdasági technikumokban a hallgatók nem kapják meg azt a nyelvoktatást sem, amely a felsőfokú oktatásba való bekapcsolódáshoz feltétlenül szükséges lenne. A tanmeneteket ugy kell felépíteni, hogy az átmenetek biztosítva legyenek, specializációt pedig csak ott kell alkalmazni, ahol az feltétlenül szükséges. Meg kell találni azt a határt, ahol a szaktárgyak oktatása nem megy az általános műveltség rovásara. Ismételten hangsúlyozza, hogy a lehetőségadta határokon ->elül, elsősorban oktatói, pedagógiai módszerbeli eszközökkel .j avítan i kell g, nyel vpkta frá .<rh. elsősrban a nyelvtan jelenlegi középiskolai oktatási módszeren kell változtatni. B a c z o n I Jenő /Külkereskedelmi Minisztérium/ hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi kapcsolatok bővülése a szakembereket napt mint nap ujabb feladatok elé állitja. Olyan széleskörű marxista képzettségü szakemberekre van szükség, akik segitséget ¿udnak adni a kapitalista n'árorn alól felszabadult országoknak gazdasáJL irányelveik kidolgozásában, müssaki tanácsokat tudnak nyújtani, a szocialista országokat méltóan tudják képvi elni és nem utolsó sorban helyesen
