Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1960. szeptember 27. - 1. Oktatási rendszerünk továbbfejlesztése
- 2 Wj " nikai muzeum, vagy egy politechnikai bemutató intézet központilag// sokkal olcsóbban tudná megoldani, mintha minden iskolát felszerelj nének politechnikai eszközökkel, A különböző vállalatok szemlél- // tető célokra megfelelő modern állománnyal rendelkeznek, amelyeknek nagy része jelenleg raktárakban hever. Ezeket az anyagodat róvid ido alatt össze lehetne gyűjteni, egy éven belül megnyitható lenne a politechnikai bematató intézet. Móré András /Könnyűipari Minisztérium/ az oktatási reformtervezetnek azt az elvét emeli ki, hogy a 8 osztályos általános iskola elvégzése után mindenki továbbtanul valamilyen formában. Ez az egész társadalom műveltségi színvonalának ugrásszerű emelkedését jelenti« A gyakorlati oktatás megkivánja, hogy sokrétű legyen. Ahogyan az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem egyre inkább szakosodik ? a gyakorlati oktatásnak ugy kell ehhez a sokrétűséghez igazodnxa, Gyakorlati oktatást pedig csak gyakox*lati intézmények keretében lehet nyújtani, tehát; sokfajta gyáx^ban, üzemben. Az ujstilusu oktatásnak gerincét azok a termeszettuaományos ismeretek képezik, amelyek minden iskolában nagyobb sulxyal fognak szerepelni. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogyan neveljük ki - különösen az átmeneti időszakban - a megfelelő szakpedagógus réteget. A jelenlegi művezetők zöma nem alkalmas arra, hogy egyetemi vagy akár csak középiskolai élőkészitő jellegivel tanítson technikai tárgyakat, A sokrétűség ebben a vonatkozasban azt jelenői, hogy igen sok gyárban, üzemben kell megkeresni azokat az embereket, akik alkalmasak ennek a feladatnak az ellátására. Fontos az irányelveknek az a célkitűzése, amely lehetővé teoZi a gyakorlati munka mellett való fokozottaob tanulást. Ez nemcsak-" azért fontos, mert sokicai olcsóbb a levelező oktatás, mint a délelőtti, de azért is, mert a gyakorlati munka mellett végzett tanulásnak megvan az az előnye, hogy a gyakorlati munka és az elméleti tudás állandóan találkozik, segiti egymást. Nagyjelentőségű az az elv, hogy a különféle iskolatípusok ngy ^zerveződnek meg. hogy egymásba beolvaszthatok, az egyik iskolatípusról át lehet váltani a másikba és az Egyetemre mindenki eljuthat, báxmelyik tipusu középiskolában szerezte meg előképzettségét, Megemliti e^zel kapcsolatban, hogy tapasztalható olyan átmeneti jelenség, hogy azok mennek termelő munkába, akik származási vagy egyéb okoknál fogva nem jutnak be azonnal az Egyetemre ós ugy vélik, előbb fizikai munkát kell végezniök, mig másoknak ilyesoj mire nincs szükségük ahhoz, hogy egyetemre kerülhessenek. Fel •kell figyelni erre a jelenségre, nem szabad megengedni, hogy általánossá váljék, EJbmoncija, hogy az üzemek általában nem nagyon lelkesednek az egy évig fiziaai munkát végző fiatalokért, mert ^ok nehézség van velük, FéiVis eltelik, amig megszokják az üzem rendjét ós mire megszokják, már Jóformán el is hagyják az üzemet. Mások ugy gondolják, hogy egy ev alatt okvetlenül szakmunkásokká kell válniok. Ez nem lehet általánossá váló cél, A cél az, hogy a fiatalok megszokják a fizi kai munkát, tanulják meg a munkát megbecsülni. Még azt sem lehet mindenütt biztositani, hogy mindenki olyan jellegű üzemben dolgozzék, amilyen jellegű egyetemre megy majd, 4rra^kell törekedni, hogj ki-ki azon a helyen töltsön e 0y évet; fizikai munkában, ahol a politecnnikai tanulást végezte, Ali viszont helyes lenne, na az, aki -fizikai "munkáira "négy, tudná,, van-e esélye arra, hogy egyetemre kerül. Ebben az esetben az üzem segítené abban, hogy napi munkája után megismerhesse a tervosztály, a könyvelés stb, működését. Igen fontos szemponként szögezi le, hogy az üzemnek, ahol az egyetemre készülő fiatalok dolgoznak, legyen lehetősége javaslatokat, észrevételeket tenni, amikor felvételre kerül sor, A fiatalember
