Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961

1961. január 6. - 1. Az általános közgazdasági szakot felülvizsgáló szakbizottság jelentése. Előadó: Vörös Gyula és Szabó Kálmán - 2. Az 1961 őszén tartandó tudományos ülésszak. Előadó: Háy László - 3. Egyebek

- 12 Kéri az Egyetemi 'fanácsot olyan döntés hozatalára, amely szerint a »eaaetközi tanszék aa 1961/62, tabévtől kezdve éüente hallgatót képezzen nemzetközi szervek részére Olló Lajos egyetért azzal, hogy a szigorlati és a vizsgarendel generálisan felül kell vizsgálni és lényeges változtatáso jsat kell he vezetni. Megvalósíthatatlannak tartja azt. hogy a hallgatókat a 4, év vé éna vállalatok, intézmények statusaban helyezze el az E.yetea, de nem is célszerű olyankor elheiyezni hallgatókat, amikor e^ évig még lényegében az Sgyetaa hallgatói, hajlik aícle a megoldás felé, hogy a hallgatók diplomammkajukat kJSitgék el vál

! alati státusban, de akkor az & yetera felé nincs más kötelezet EÓgtik, mint az, hogy két éven belülmeg kell védeni a diplomamunkát, A diplomamunkát a hallgatónak olyan jelleggel kell megírnia» amilyen képzést kapott aa Egyetemen, A G/2/d, ponttal kapcsalatban elmondja, hogy felmérést végeztek, amely feltárta azt, hogy a gazdasá i munka örökben rendkívül kicsi aa egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya, ezen belül is a Közgazdasá, X Egyete et végzettek aránya és például aa ÉLIK Jó*;! karát végzettek aránya azonos szinten all. íjppea étért rendkívül sürgős lenne az idézett pontban foglaltak tekintetében állást í" oglalni, Elnök az órarenddel kapcsolatban megállapítja, hogy a tanács azt csak tájékoztató jellegű anyagnak tartja, A tantárgyak felsorolásával kapcsolatban rámutati az Bgyatea vezetősége a tananyag korszerűsítő vei kapcsolatban csökkenteni akarja a túlzsúfoltságát, ugyanakkor a javaslat szerint kieső és belépő tár-yakit össze hasonxitva az az érzés támad, hogy lényeges anyagbővülésről van szó. A diploma munka léte vagy nem léte kérdésében a i'oaács csak a több azakbisottsá > véleményének meghallgatása után tud i-atározni. Az előterjesztés nem veszi figyelembe az elméletnek és a gyakorlatnak egymáshoz való közelebb hozását íkkor, amikor 9 hónapnál rövidebb gyakorlati Időt javasol. Azzal a javaslattak egyetért, hogy jó és kívánatos lenne a hallgatóknak a 4. év vé ,őn történő el helyezése, Ezt a javaslatot majd ki kell még dolgozni. Az összefoglalás 3. pontjában említett szabad napokkal kapcsolattan megállapítja, hogy a javaslat ellentmondást tartalmaz az előző réazekben foglaltakkal. Egyetért Bedő elvtárssal atüan, ho y a felsőfokú közgazdasági technikumok problémájtá és az Egyetemhez való viszonyukat meg kell vizsgálni. Hangsúlyozza, ho j maximálisan arra kell fcrekedni, hogy az alaptárgyak és a klsegitő tárgyak oktatása egységes legyen. A politikai gazdaságtan ilyen értelemben nemcsak alaptárgy, in nem szakátrgy is, de nem szaktárgy a máteaiaeika és a tudományos szocializmus, hanem alaptárgy-. EliG.^eri, hogy az iparszakosoknak a technológiát és a üereskedelem szakosoknak az áruismeretet nagyobb óraszámban kell oktatni, mint az álta- lanos szakosoknak, mert »«^

'n* "i

rilr "H

ii

lrfni yn

k.

íi

arian nInpti'u j ,uL - is. A dialektikus materializmus oktatása a javaslat szerint 90 órá_ ról 150 órára emlekdnék, a szociológia oktatásának beve etése miatt. Ezt a tár yat a jelenlegi óraszámban kell oktatni továbbra »' is, Nincs megindokolva, hogy miért emelicedik a matematika oktatása 180 óráról 300 érára, ízen a szakon sem kell több .aatematikát tani tani, mint a többi szakon, kivéve a terv^mate^atilcai specializaciót. Egyetért azzal, hogy az általános szakon a nyelvet olyan mértékben oktassák, .dnt a külkereskedelmi szakon, fJÓg egyszer hangsúlyozza: maximalis r,n arra kell tőrakeuni, hogy az alaptárgyakat lehetőleg