Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1961. január 6. - 1. Az általános közgazdasági szakot felülvizsgáló szakbizottság jelentése. Előadó: Vörös Gyula és Szabó Kálmán - 2. Az 1961 őszén tartandó tudományos ülésszak. Előadó: Háy László - 3. Egyebek
-11M diplomamunka anyagának Össze.«yüjtésére használja fel és nem vesz részt a vállalatnál folyó tényleges munkában. Az ipar szak vonatkozásában a szigorlati rendszernek a hivei olyan formában, hogy a II. és a IV. év végén lenne egy-egy szigorlat, a harmadik szigorlatot pedig az államvizsga helyettesit!. Az az álláspontjuk, hogy olyan tárgyakból, amelyeknél államvizsga ven, nem kell külön szigorlat és nem kell feltétlenül minden tárgyat szigorlattal zárni, hanem csak az alapvető tárg yak at. Eszerint az elképzelés szerint a II. és a IV. vv végén fexik két-két tárgyból, Jíxl^xixiáxxxKgáHXK^i^^il^xtXKg^'feES.HiM isxkátsíkétxiáxgyfeái: szigorlat, a lo. félév végén pedig államvizsga teendő le a jelenlegi tárgyakból, annek alapján történne a kápesités, amelynek előfeltétele az, hogy a hallgató a termelési gyakorlatról beszámolót készitsen. Az ipar szakon fel akarják használni a S. ás a lo. félévet a szakoktatásnak olyan megíavitÚ3ára, amely lehetővé teáz bizonyos apeclalizáci<5t, jobb technológiai, műszaki ismeretek nyújtását egy-egy iparágban. A 9. fálévben mennek a hallgatók féléves termelési gyakorlatra augusztus 15-től február li»-ig. Ez alatt az idő filatt tánylegesen résztvennének a munkában, évfolyam-munka színvonalának megfelelő beszámolót készítenek. A 9, félévben heti^ 6 órára bejárnak az ügyetemre, hogy az ellenőrzés biztosithatő legyen. A lo. félévben heti 12-14 óra előadás lenne, emellett maradna idő arra, hogy felkészüljenek az államvizsgára, vagy a szigorlatra. Az még tisztázatlan, hogy ösztöndijat kapjanak-e a hallgatók ebben a félévben, vagy pedig a munkahelyen fizetést. Ez az elgondolás ütközik az általános uzak előterjesztésével. Dönteni kellene arról, hogy az általános szakon lehetséges-e más módszer alkalmazása, mint a többi szakon. fi 1 n ö k megjegyzi, hogy ezt a kérdést a többi szakbizottság véleményének meghallgatása után lehet eldönteni. 1 i 1 c s e k Jenő hangsúlyozza, hogy fontos tisztázni az £ yetem ós a szakfőiskolák viszonyát. Etekintetben megnyugtató álláspontra csak akkor lehetne jutni, ha a képesítés nyugvópontra jutna. Semmiféle indokot nem lát arra, hogy ma már ebben az irányban nem lehetne lépéseket tenni. A szakfoiskolák mel3e tt rne vitatandónak tartja a különféle tanfolyamok fellegét ós heéyzetót is. aa laár sok tanfolyamnak uz indokoltsága nincs aegai, mégis fenntartják azokat. Ilyen a számviteli,.a tervtanfolyamok egy része, amelyek többé-kevésbbé felületes anyagot nyújtanak, átképzés jellgüek. H a á s z Árpád, hangsúlyozza, hogy a tananyagok kidolgozásába* a felelőssé;, elhatárolása a Politikai gazdaságtan és a Népgazdaság tervezése tanszék közöt na.-yon fontos. Hárls két-három tárgyat biznak a Népgazdaság tervezése tanszékre, ez pedig a tanszé túlterhelését jelenti. Inkább lassauban kell előrehaladni, de nagyobb felelősséggel és nem kiforratlan anyaikkal. Oámutat. hogy a koncentráció tényleges végrehajtása egyben egyeztetést is jelent és az átfedések kiküszöbölését nagy mértél elősegíti. A szociológia oktatásával kapcsolatban megállapítja: ez az e ;jyetlen pontja az előterjesztésnek, amely nem hiven tükrözi a Kari Tanacs álláspontját. A többség véleménye szei'int ennek oktatására ma nincsenek és holnap sem lesznek adva a reális fel bételek.Ezért javasolták, hogy ezt a témát az EL3SB filozófiai tanszékével dolgoztassák ki. •
