Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961

1961. január 6. - 1. Az általános közgazdasági szakot felülvizsgáló szakbizottság jelentése. Előadó: Vörös Gyula és Szabó Kálmán - 2. Az 1961 őszén tartandó tudományos ülésszak. Előadó: Háy László - 3. Egyebek

munkaügyi kérdések elsődlegesen mégiscsak ágazati jelleggel jelentkeznek. Az Országos tervhivatal a legátfogóbb népgazdasagi szerv és még ott is nagyon konkréten, ágazati vonalon jelentkeznek a munkaügyi feladatok. Csak a Kunkaero-mérleg osztályon van szűkéig olyan átfogó isleretekre, mint amilyeneket az előterjesztés javasol, ott azonban összesen fő dolgozik, Kgyetárt azzal, hogy nem lenne célszerű az általános szakot két irányban felturkálni, de nem árt egyet a III. évf. kezdetén történő szakosítással a következő okokból* 1./ nem tartja lehetségesnek. Az előterjesztés az általános szakosok számára kát kötelező, nyelvet iktat be, márpedig nem lenne eélszerü ezt a kötelezettséget a külkereskedelmi szakosokon túlmenően általános kötelezettségként bevezetni minden szakon. 2./ Az ipar szakon a technológiát a jelen léginél lényegesen bővebb keretekben kellene oktatni és ebben az esetben félévenként olyan óraszámok adódnának, amelyek elfogadhatatlanok, hiszen az a törekvés, hogy a jelenlegi terhelés is csökkenjen. 3./ Kern fogadható el, hogy a gazdaságföldrajzot ugyanolyan óraszámban oktassák az általános szakon is, mint az ipar szakon vagy más szakokon. Mindezek alapján az a meggyőződése, hogy a szakosításnak nem a III. évf-on kell kezdődnie, ez azonban nem jelenti azt, hogy az első négy félévet nem az alapozó tárgyak oktatására kell fordítani, azonban az egyes tárgyak óraszámának nem feltétlenül kell megegyezni a különböző szakokon. Azzal sem ért egyet, hogy az általános szakra a kiválasztás ugy történjék, hogy a II. ;v végén a kiváló képességű hallgatókat kiexaelik a többi szakról és átviszik általános szakra. ílem áll meg az indokolásnak az a része sem, hogy a III. évben már könnyebben lehet magitelni a kiválasztást egyrészt az elhelyezés szempontjából, másrészt a hallgató képessegeinek ismerete szempontjából. A végzett felmérések azt mutatják, hogy belátható időn belül a legtöbb területen igen jelentős közgazdász hiánnyal kell számolni. Seimai féle veszély nincs abban, ha a szakosítás a beiskolázással együtt történik. Ami pedig a hallgatók hajlamait illeti, az előterjesztés nem a hallgatóktól kivánja függővé tenni azt, hogy milyen irányú szakképzést Választanak, hanem az Egyetem vezetésének elhatározásától. Vajda Imre messzemenően egyetért a Wilcakk elvtárs által elmondottakkal. Hangsúlyozza ő is, hogy az általános szak fenntartására szükség van. Az indokolás a következőket mondjas "...szükség van olyan közgazdászokra... akik az ágazatok közötti népgazdasági Összefüggések specialistái...* Meggyőződése, hogy pontosan ez az, amit az Egyetemen nem lehet megtanulni, hanem csak a gyakorlatban. lágyon rossz specialistája lesz az ágazatok közötti összefüggéseknek az, aki nem az egész népgazdaság nagyon széleskörű ismerete alapján válik ezeknek az összefüggéseknek specialistájává, hanem az un. Prinzenerziehung-gal. Ez alapvetően hamis szemlélet. Az általános szakos oktatásra azért van szükség, mert a népgazdaságban számos terület van, amely általános képzettségű közgazdászt igényel. Sem szabad fttsa kinai falat emelni az oktatásnak alapozó és felsőbb ágai közé. Anélkül, hogy az anyag ezt kimondaná, szerepei