Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961

1961. január 6. - 1. Az általános közgazdasági szakot felülvizsgáló szakbizottság jelentése. Előadó: Vörös Gyula és Szabó Kálmán - 2. Az 1961 őszén tartandó tudományos ülésszak. Előadó: Háy László - 3. Egyebek

-4benne olyan szemlélet, amely különböztet az általános szak ás az általános szak aranyberkeiből kiiktatott "alacsonyabb" szakok között. Sz a felfogás alapvetően hamis. Meggyőződése szerint egyetlen szakon sem hiányosabb az oktatás, mint az általános szakon. A szakosítás időpontjára vonatkozóan is osztja Wilcsek elvtárs álláspontját. A III. évfolyamon történő szakosítás esetén nemcsak a technológia oktatása jelent nehézséget az ipar szakon, hanem az áruismeret oktatása is a külkereskedelmi szakon. De felmerül az a kérdés is, ki az, aki a H. év után ki tudja választani a hallgatókat aszerint, nogy hova kerüljenek. A szakok nem tudják kiválasztani, mert hiszen az első két évben hermetikusan el vannak zárva a hallgatóktól. A választás de facto az általános szak részéről törtennék, arai útját állja annak, hogy a II. év vágén objektív szelekció legyen végrehajtható. Hangsúlyozza végül, hogy nem szabad fenntartani azt az arisztokratikus szellemet, a:aely az általános szakot a többi ágazat felett állónak tartja. H a á s z Árpád véleménye szerint is az indokolás kiválthat olyan érzést, hogy egy arisztokratikus csoport kialakítására törekszik. A kérdés lényege az, hogy általános képzettségű közgazdászokra szükség van és ezeknek munkaterületét veszélyes le»ne kizárólag tanácsi szervekre leszűkíteni. A szakosítás időpontjával kapcsolatban nem ért egyet Wilcsek elvtárssal. 2o hallgatóról van szó. Nagyon szomorú lenne, ha az egész egyetemen csak 2o tehetséges hallgató lenne, akilcet az általános szakra irányítva a t bbi szak már nem kaphatna tehetséges hallgatókat. Olyan megoldást kell választani, hogy a II. év folyamán egyes hallgatók egyik szakról a másikra átirányíthatók legyenek. A későbbi időpontban lehet vitatkozni esetleg azon is, hogy helyes lon.;e-e a II. évtől kezdődő szakosítás. Szabó Kálmán cáfolja, hogy az általános szakkal kapcsolatban arisztokratizmusról lehetne beszélni. Sokkal inkább megnyilvánult az eddigi felszólalásokban a sovinizmus. Azt a felszólalók elismerték, hogy szükség van olyan közgazdászokra, akik az általános összefüggéseket ismerik éa hogy ezt azok ismerhetik a legjobban, akik az egyes ágazatokat is alaposan megismerték. Már pedig ezt dsak az a közgazdász ismeri a legjobban, aki egyetemi idejének Jelentős részét tölti azzal, hogy a népgazdaság minden területére vonatkozóan elég na y mélységű konkrét ágazati anyagot kapjon. Tiltakozik az ellen, hogy tudósokat akar képezni az általános szak. Erről szó sincs, arra törekszenek, hogy olyan kutatási területek számára képezzenek szakembereket, - pl. az ágazati mérlegek kutatása, vagy a kapitalizmus kutatása számára - amely területeken jelenleg igen kvesen foglalkoznak konkrét kutatással. Ilyen területeken való kutatás számára idővel kinőhetnek emberek ós jobb, ha az általános szakból nőnek ki, mintha más szakokról.