Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961

1961. január 6. - 1. Az általános közgazdasági szakot felülvizsgáló szakbizottság jelentése. Előadó: Vörös Gyula és Szabó Kálmán - 2. Az 1961 őszén tartandó tudományos ülésszak. Előadó: Háy László - 3. Egyebek

-2< 7*~t már pedig az ipar szakon ragaszkodni kell a technológiának legalábbis jelenlegi óraszámához. M e i s e 1 Sándori ni a karoknak a szerepe az első két évben, ha a III. évfolyamon kezdődik a szakosítás ? Vörös Gyulai Hem ismereti a terv-ma tematika specializáció tanmenetét. A Népgazdaság Tervezése Tanszékkel közösen tárgyaltunk az Általános Közgazdasági Szak kérdéseiről és a Tanszéknek azjí volt az álláspontja, hogy a két szak nem ütközik egymással* Elképzelhető, hogy alaptárgyakat, igy pl. technológiát olyan terjedelemben tanainak majd azok is, akik később általános saakoaok lesznek, mint a többiek. Elképzelhető az is, hogy a karok az első két évben szakra való felosztás nélkül mint adminisztratív szervek foglalkoznak csak a hallgatókkal és csak a harmadik évtől kezdve foglalkoznak velük speciálisan. Hozzászólásokt W 1 1 e s e k Jenő véleménye szerint a jelentés még nem tekinthető a szakbizottság jelentésének, hanem egy közbenső elaborátum. A felsőoktatási reformról szóló irányelveknek az előterjesztés nem tesz eleget maradéktalanul. Egyetért azzal, hogy szükség van az Általános Szak fenntartására, nem ért azonban egyet ennek indokolásával. Az Egyetemnek nem az a feladata, hogy tudósokat és specialistákat képezzen. Ezt az irányelvek kifejezetten kimondják. Hogy valakiből tudós, vagy specialista lesz-e, az nem azon múlik, hogy melyik szakon nyer kiképzést. Azt sem hiszi, hogy szaktól függően lesz magasabb vagy alacsonyabb a végzett hallgató képzattságenek azinvonala. Ez mindig az oktatás színvonalától függ, de attól a szelekciótól is, amely a beiskolázásnál érvényesül. Az indokolás azt tartalmazza, hogy az általános szakon nyernek kiképzést az állami szervek, vállalatok, intézmények elvi osztályain dolgozó szakemberek. ííem lehet az Egyetemen kiválasztani azokat, akik ezeken az elvi osztályokon dolgoznak. Csak később derül fény arra, kik alkalmasak ilyen osztályokon való munkára és ez megint független a szakoktól. Adott esetben célszerűbb lehet, ha ezeken* az elvi osztályokon olyanok dolgoznak, akik nem az általános szakon, hanem más szakokon nyertek képzést. Pl. a Külkereskéüelmi Kinisztériug elvi osztályain minden valószinüség szerint előnyben részesitik azokat, akik a külkereskedelmi szakon végeztek. Az előterjesztés majdnem azt mondja ki, hogy a tudományos kutatómunkát monopolizálni lehet az általános szakon végzők számára. Felmerül a kérdés, hogy egy műszaki titkárságon pl. miért csak általános szakon végzettek dolgozhatnának, A tanácsi tervosztályo* kon nagyon célszerű, ha ilyen általános képzést szerzett közgazdászok működnek, de azzal mér nem lehet egyetérteni, amit az elő- ' terjesztés rnonds az általános szakon képzettek a ^népgazdasági összefüggések specialistái; az ilyen közgazdászok ismereti területei! népgazdasági és körzeti tervezés, a népgazdasági mérlegek, az árak, a beruházások és a munkaügy kérdései stb.

M Vannak o.lyan munkaügyi problémák, amelyek nem általános jellegűek, azonban a