Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1961. március 22. - 1. A belkereskedelmi áruismereti szakbizottság jelentése. Előadó: Dr. Szelepcsényi Lajos - 2. Az Egyetem ideológia helyzete. Előadó: Dr. Bedő Gyula
-12tottak el addig a felismerésig,- hogy végül is mint szakember, nem végezhet teljes értákif munkát világnézeti megalapozottság nélkül. Ennek meg nem értéséből folyóan az ideológiai képzésre fordított időt - amit a sZcfkmától elvont időnek tekintenek sajnálják. Egyes esetekben bizonyos szakmai ismeretek pótlásának feltétlen szükségessége is gátolja az ideológiai képzettség, a politikai tájékozottság fokozását. Végül e jelenségek, legalábbis részben, egyszerűen vezetésbeli hiányosságokon alapulnak. E problémák megoldása helyes megközelítésének érdekében szükségesnek vélem az alábbiak figyelembevételét. Mindenekelőtt természetesnek kell tekinteni, hogy a tanssemélyzeten belül az oktatók ideológiai felkészültségének színvonala különböző. A marxizmus-leninizmus alapkérdéseinek és a legfontosabb aktuális bel- és külpolitikai kérdések ismeretén és a gyakorlati munkában való alkalmazásán tul aligha állithatók fel Egyetemünk valamennyi oktatójára, igy valamennyi tanszékére nézve egységesen érvényes követelmények . Az ideológiai felkészültség irányában és színvonalában is más a természettudományok, vagy akár az idegen nyelv tanitásával foglalkozó tanszemélyzetnél, mint egy gazdasági tanszék, vagy különösen filozófiát oktatókiálJVz utóbbiak között is további különbségek vannak, stb. Ka tehát az Egyetem egész oktatói állománya ideológiai képzettségének színvonaláról helyes képet akarunk nyerni, akkor nem állitható fel valami egységes mérce, hanem azt kell megnézni, hogy a különböző tanszékek oktatói saját tárgyuk jellegéből folyó ideológiai követelményeket mennyire közelitik meg. /I'gy pl. a Matematika Tanszék dolgozóinak ideológiai felkészültsége nem Ítélhető meg a Politikai Gazdaságtan Tanszék oktatóinak ideológiai felkészültségéhez v§ló viszonyában, de még az Egyetem átlagához való viszonyában sem, hanem, mint fent emiitettem, e tárgy kivánta követelményekhez és mondjuk egy más egyetem matematikai tanszéke oktatóinak ideológiai felkészültségéhez viszonyitva./ A tanszemélyzet ideológiai felkészültségére vonatkozó, rendelkezésünkre álló ismeretek ilyen differenciált értékeléséből jutottunk arra a megállapításra, amit fentebb olvashattunk, hogy oktatóink ideológiai felkészültsége egészében véve kielégítő. Ebből viszont az következik, hogy az ideológiai, politikai felkészültség ás szilárdság aránytalanságán belül ^Jfő^robléma - megint a tanszemélyzet egészét tekintve - az Tde ologiai-politjk ai s zil jrds ág e lmarad ása a fe 1 ká s z ülts ágto T.' E z~erTa le g e 1 •sorendu feladat alTTdeoTógiai, politikai szilárdság fokozása, annak elérése, hogy az oktatók a már jelenleg is meglévő marxista ismereteiket•érvényesítsék is a munkában, oktatásban és ok-' 4 tatáson kívül egyaránt. Különösen fontos ezt most hangsúlyozni, amikor oktatásunk korszerűsítése közvetlen napirenden lávő feladat amelynek munkája során már kezdetben is lényegesen javíthatjuk tananyagaink világnézeti nevelő erejét, ha első lépésként a már meglévő ideológiai felkészültségünket maximálisan hasznosítani törekszünk. Ez természetesén nem sár j a ki, sőt- feltételezi azt, hogy ezzel párhuzamosan felkészültségünk színvonalát is emeljük, ami egyébként már meglévő ismeretelnköt tovább szilárdítja. V
