Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1961. március 22. - 1. A belkereskedelmi áruismereti szakbizottság jelentése. Előadó: Dr. Szelepcsényi Lajos - 2. Az Egyetem ideológia helyzete. Előadó: Dr. Bedő Gyula
-13Az Egyetem egészére vonat :ozó fő feladaton belül természetesen egyik-másik tanszéken - ill. azon belül egyes oktatók vonatkozásában - lehetséges, hogy a "másilc probléma: a felkészültség fokozása képezi a mindenekelőtt megoldandó feladatot. Annak megállapítása, hogy adott tanszék egésze ás egyes oktatói ideológiai munkája javításának mi a fő feltétele - a tanszékvezető dolga. A tanszék ideológiai munkája színvonalának emelésére irányuló feladatok helyes kijelölése viszont azt követeli, hogy a tanszékvezető elvtársak alaposan ismerjék a tanszékük tananyagainak, előadásainak és szemináriumainak ideológiai értékét, munkatársaik világnézeti felkászültségénok szinvonalat stb. ^ppen ez az, ami tanszékvezetőink jelentős részénél nincs meg, s c hiányosság plasztikusan tükröződik az egyéni káderfejlesztási tervek nagy többségében.' Pedig a tanszék tagjai ideológiai fejlődésének irányitása, kézbentartása a tanszékvezető elvtársak feladata, mégpedig mint a kádermunka és a tanszékvezetői össztevékenyság elválaszthatatlan része. 3 munkát a pártcsoportok ás egyéb mozgalmi szervók maximálisan segithotik, de ez csak akkor hatékony, ha párosul a tanszékvezető elvtársak ilyen irányú konkrét igényével és közvetlen kézbentartásával. A tanszékvezető elvtársak ilyen konkrét munkája nélkül^nehezen lesz megoldható az oktatószemélyzet ideológiai továbbképzésének ma sem megoldott föladata, amiről pedig semmiképpen nem lehet lemondani. A marxista világszemlélet nem kellő szilárdságára, a párt politikájával való nem teljes azonosulására mutatnak pl. a nemzetközi küzdőtéren előforduló váratlan /vagy egyesek által .váratlan/ fordulat esetén tanszemélyzetünk körében fellépő hely' telen értékelésok, hirtelen jelentkező szkepticizmus és peszszimizmrs, másoknál viszont éppen "hurrá-optimizmus". Ilyen tapasztalataink voltak pl. a leszerelés, az U-2-es provokáció, az EíTSZ őszi ülésszaka, Kennedy hivatalbalépése stb. kérdésekkel kapcsolatosan. Gyakran belpolitikai vonatkozásban is hasonló a helyzet. Pl. a párt Központi Bizottságának szeptemberi határozata, a mezőgazdaság kollektivizálásának gyors üteme egyesekben riadalmat keltett ; a párt több intézkedésének sikerét igen kérdésesnek tartották, stb. A felemás ás helytelen álláspontok, a párt politikai lépéseinek egyikével-másikával való egyet nem értés, vagy annak^bizalmatlan fogadása azonban - és ezt hangsúlyozni szeretném mi nős égileg általában más pozifcióból fakad ma, mint amilyenből az ellenforradalmi, illetve azt megelőző és közvetlen követő időszakban tapasztalt ellenvélemények származtak. A minőségi különbság abban áll, hogy ezt az ingadozást ^alapvo^?-^ en nem a párt politikájában lévő hibák okózz'SF'es "nem a'jpjart" ^'őí^jv'^e"^sYáTcaTá^ánalí kiTepe~zo"<flsV.~'' ^' loíITfnFözT ingaa'oYasöY oka ' 'egy:..oTőT Vz* Y<fooYŐgl aT,~VöYíTiYai VziY£rdsag"Visz'onyTá^f aYácsőny 'fóka'," másffoYőT"azY tiogy a"p"árT.'poliTi¥ajá[t lieTyiT partsVerv'eze"tuhlc "ás" alYámT VoVoTésünk nem mih'dTg^ fudjja el ej* gyorsán*," ai'fYorehcial'táhy "kellő" *s zYhv o'haYoh*," VgyVzoval
