Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1961. március 22. - 1. A belkereskedelmi áruismereti szakbizottság jelentése. Előadó: Dr. Szelepcsényi Lajos - 2. Az Egyetem ideológia helyzete. Előadó: Dr. Bedő Gyula
Kiolvasott néhány tanszéki és ^^ a ^ar kaderiejlesztési tervét. iázekből sem derülc ki, hOíy a tanszem vagy a ^ok az Ideológiai feilődésre olyan ~ulyt fektettük volna, mint a szakmai továbbrejlő^é sx*e » Han .ulyozza, ho^y az egyéni, tanszéki és kari munkatervek közottaz ös zhangot cs^k ugy lehet biztositani, ha a kan káderfejlesztési tervek elkészítésekor a terv készítője nemcsak a karlios tartozó valamennyi tanszék munkatervét ismeri, hanem le alabb jó pór egyéni kaderf T; jless LÓSÍ munkatervet is me ..vizsgál és me^nezi, bo^y a tanszéki munkatervekben valóbai kifejezésre jut-e misdaz, amit az e yéni munkatervek tartalÍ^aznak. Az ősszhan^ hiánya okozt azt ÍJ, hogy az Egyetem káderfejlesztési tervének előkészítésekor nem lehett megállapítani azt a néhány súlyponti feladatot, amelyre fel lehetett volna épiteni a tervet. Az előterjesztéssel szemben felmerült a konkrétté oián/a. Az anya nak az volt a rendeltetése, bogy az Evetem egész ideológiai helyzetéről adjon általános képet. S&ben az esetheti nem volt sok lehetőség arra, ho^y egyénekre vagy tanszékekre konkeretizált példákkal támassza alá mondanivalóját az előterjesztés. A reszleteket a vita során épjjen a felszólaló elvtársaknak kellett volna elmondaniok. Például Farki elvtárs elmondhatta volna, hogy a tanszék hogyan értékeli saját tevékenységét, ho yan latja annak hatóiokát a hallgatói között, tényleg csak a tulzsufoltság-e az oka annak, hogy nes tudnak eleget tenni más tan zékek meghívásának tanszéki vitákra. Az anyag egyes megállapításai nem a levegőben lódnak, konkrét tapasztalati ismer tekeri alapulnak, ha azokat az előterjesztés nem is ismerteti. Felmerült az az észrevétel is, hogy a tanszékvezetők ideolóf iai munkájának értekelás tul sommás. az az észrevétel nem ogadható el, mert az amrag egyrészt megmondja, ho.^y csak a tanszékvezetők e j részéről van szó, de azt is, ho j ezen belül egyik-másik helyen mi az oka annak, ho_y a tanszék ideológiai vezetésével kapcsolatos feladatokat nem, vagy csak nagyon kevéssé látják el az elvtársak. /Pl. a 15. oldal 1. pontjában./ Kőoives elvtársnak a nézőpont-különbségek megszüntetésével kapcsolatban tett meg jegyzésé re megál-tapit ja: i 0az f hogy az előterjesztés err konkrét javaslatokat nem tesz. azonban az anyag egeszéből és különösen a javaslati -észből kide ül, - ho^y az előterjesztés milyen eszközökkel, módszerekkel és miijen idő alatt reméli a nézőpont beli különbségek megszün~ te teáét. Alapvető eszköze ennek a viták, amelyeknek szór ,almazasa benne van az anyagban. Hangsúlyozza: olyan nézőpontkülönbségekről lehet csak szó, amelyek nem veszélyeztetik azt, ho^y az oktatás alapvetően e.y irányban hasson a hallgatok felé. A Moszkvi i ííyilatkozt ttal kapcsolatban rámutat e nem zárulnak le a feladatok aszal, hí tanszékeink különböző sainvonalon es különböző mélységben megvitatják a Nyilatkozatban foglalt kérdésekét. Főleg az ideológiai íanssékeknek, de a^K 1 tárgyakat oktató tanszékeknek is eglsz tevékenységük során" szem elojt kell tartaniok a Nyilatkozatban szereplő legfontosabb kérd, seket anélkül, ez erőszakoltak tűnnék.
