Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1961. március 22. - 1. A belkereskedelmi áruismereti szakbizottság jelentése. Előadó: Dr. Szelepcsényi Lajos - 2. Az Egyetem ideológia helyzete. Előadó: Dr. Bedő Gyula
-9- 2:1/ mindenegyes tanszéki értekezleten felvetik a tananyagok eszmei színvonalára, nevelő erejére vonatkozó problémákat. Hangsúlyozza, hogy a tananyajvitáknál eddig aránylag kevesebb fiyelmet iorditot«ak a dogmatikus jellegű nézetek elleni harora, pedig az ádázaid gptída.á tanok területén az elmúlt években az előrehaladás komoly fékezője volt a dogmatizmus. Az előterjesztésnek azzal a megállapításával kapcsolatban, ho a tanszékednek jobban kell egymás értekezleteit látóbatniok, elmondja, ho^y az Ipargazdaságtan! tanszék több alkalommal J felkérte a Politikai gazdaságtan tans éket, képviseltesse saagát vitáidon, de ez tgyetlen esetben sem történt meg. Tapasztalata szerint ideológiai vonatkozásban a kari ós a sséid vezetésben határozott fejlődés tapaszt;JLható, ugyanakko a Világnézeti Bíevelúsi Bizottság mint állami intézmény alig funkcionál. la például nem készítette el a VHfl a nacionalizmus elleni harc irányelveit, nem segitette a tanszékek ideológiai vitáit atb. Vagy le ;.yen VKB és akkor dolgozzék, vagy ne legyen, akkor legalább tudják a dékánok, a tanszékvezetők, ho y az ideológiai fronton jelenkező problémákkal maguknak kell megküzdeniök. • "íálmondja, ho y az Ipari Karon az alsóbb évfolyamokon viszonylat ele-j erős az akfclva mag a hallgatók között. Sokszor a hal , utók felsőbb instrukciók nélkül is megtartják a politikai órákat, ugyanakkor a felsőbb évfolyamokon a hallgatók kétharmada moglenetŐ3en passziv, ha jóinoulatuan is, de passziv. A KISz-nek és a tanári segítésnek a feladata, ho<^y ennek a kétharmadnak a passzivitását legyőzsék. Farka s Sándor megállapítása szerint az anyag nem elég konkrét, nem tudja az etaber oelől«, hogy merre keresse a negatívumoknak éc a pozitívumoknak a képviselőit. Az anyag aegállapitásai túlnyomó részben kétsé kivül helyesek, mégis azt lehet rá mondani, hogy nagyban-egészben egy sor szervre elmondhatók volnának. Az anyagnak fő erdeme azok az instrukciók- útbaigazítások, amelyeket ré zben a javaslatok között, x>észben az előterjesztési részben lehet találni. AZ anyag szerkezete kontrapunktos* e^r-e^y kérdéssel kapcsolatban elmondja a pozitívumokat, maja a negatív vonásokat. Helyesebb lett volna e^y-e^ jelenségnél egymás mellé állítani a pozitiv ós a negativ vonásokat és valoadiyen arányt is megállapítani közöttük. Sr.e alélom lett volna például az anyagnak annál a megállapításánál, hogy az oktatóknál és a hallgatóknál is jelentős érdeklődés mutatkozik a nemzetközi és a belpolitikai kérdések* iránt. Meg kellett volna mutatni, ho.jy ez az érdeklődés a hallgatók nagy részénél, az oktatók kisebb részénél nem azt jelenti, ho v folyamatosan figyelemmel kísérik a politikai eseményeie t, hanem azt, ho^y eyy-egyferdekesebb eseménynél "rákapcsolnak*. /annak áallgatók, akik bizonyos kérdésekben pozitiv álláspontot foglalnak el, de ugyanakkor közömbösen nézik társaik in^adozasat ugyanezekben a kérdésekben. Kz azt mutatja, hogy nem erlelodtek meg bennük azok a kérdések sem, amelyekben tőboóicevésbbé pozitiv az állásfoglalásuk. # ^
